A Csalóka szerelem és a Ha Rómában jársz szerzőjének legújabb könyve Merj ragyogni: az introvertáltaknak is van esélye a szerelemre! Kisvárosi virágboltos lány versus nagymenő, tetovált testőr srác „Sarah Adams legújabb regénye bátorító ölelés mindazoknak, akik nem merik megmutatni a valódi énjüket a világnak, mert félnek a visszautasítástól. Barna Borbála, újságíróA Csalóka szerelem és a Ha Rómában jársz szerzőjétőlNew York Times-bestsellerAnnie Walker a tökéletesen hozzáillő partnert keresi. De a kentuckyi Rome-ban nehezebb megtalálni, mint hitte. Ez nem nagyváros, mindenki mindenkit ismer, napról napra szűkül a kör, hogy kivel lehet randizni. A fülébe jut, az utolsó férfi, akivel randizott, azt mondta rá: hihetetlenül unalmas. Annie kezdi elhinni, hogy vele van gond. Flörtre vágyik, allűröket akar felvenni, mint a romantikus filmek női főszereplői. Eszébe jut, talán korrepetálásra szorul. Will testőrként dolgozik, tetovált, és hihetetlenül jóképű - ideiglenesen tartózkodik Rome-ban, és egyetlen célt tart szem előtt: hogy ne keveredjen bele érzelmi természetű ügyekbe. Annie arra kéri, segítsen neki, hogy megtalálja az álompasit, és Willnek nincs szíve visszautasítani a nő kérését. A barátság határvonalai veszélyesen kezdenek elmosódni, és Annie megérti, lehet, hogy nem az a lényeg, hogy tökéletes legyen a szerelem - talán épp elég, ha igaz. "Örökre ott akarok maradni ennek a regénynek a lapjain. Szeszélyes romantika, páratlanul szellemes csacsogással fűszerezve. Az első oldaltól szorítasz Willnek és Annie-nek, hogy sikerrel járjanak. "B. K. Borison, a Lovelight-sorozat szerzője Sarah Adams a Csalóka szerelem és a Ha Rómában jársz szerzője. Nashville-ben született, ott is nőtt fel. Családos, hobbija a brit történelem. Első regényét a lányai délutáni alvásai alatt írta. Azért ír, mert reméli, meg tudja nevettetni az olvasóit, de leginkább azt tartja szem előtt, hogy az olvasónak jobb kedve legyen, amikor befejezte a könyvet, mint amikor elkezdte. Idézetek a kötetből „Ha gondozod a kertedet, hiszel a holnapban. „A hozzám hasonló, szociális szorongással megáldott introvertáltak számára a randevúzás egyenértékű a bikinivonal-gyantázással. Vagy a ciklus második napján jelentkező menstruációs görcsökkel. Vagy egy váratlan, sürgősségi fogászati beavatkozással – amikor a rendelőben épp kifogyott az érzéstelenítő. „Évek óta nem randiztam, és akkoriban sem szerettem túlságosan. Nem szeretek a figyelem középpontjában állni. Meg sem tudok szólalni, amikor velem szemben egy férfi ül, és mereven bámul rám. „A családban én vagyok a legcsendesebb, aki mindig valamilyen könyvet bújik, mert jobban szereti azokat a világokat, ahol nem kell más emberi lényekkel kapcsolatba lépnie. Sokkal könnyebb a kapcsolatokról olvasni, mint ápolni őket. És kevésbé veszélyes. „Egyértelmű, hogy a beszélgetésre tett kísérletem megsebezte, és most elvérzik. „Sajnos arra érek vissza az asztalhoz, hogy még hallom, amint John befejez egy telefonbeszélgetést, amit nem akart, hogy halljak: – Igen, mondom neked, hogy hihetetlenül unalmas. És valahogy kínos és fura. Mintha nem lenne személyisége. „A mennyország kétségkívül virágokból áll majd. „Még sohasem éreztem magam ennyire elevennek. „Már csak azért sem szerethetek bele Willbe, mert ő nem az a fajta férfi, akihez hozzá szeretnék menni. Nekem megbízható, kedves, barátságos férfira van szükségem. Valakire, aki illik hozzám. Valakire, aki nagyszerű apja lehet leendő gyerekeinknek, aki segít nekik a matekleckében, és fogócskázik velük a kertben. „Nem akarom látni, hogy Annie egyetlen része is megváltozik. Egyetlen porcikája sem. Korábban még sohasem találkoztam olyan lánnyal, mint ő, és óriási hiba lenne, ha átváltozna azzá a népszerű társadalmi elképzeléssé, amilyennek egy nőnek kellene lennie a randevúkon. „Vigyázz ezzel a fiúval, Annie! Nem jó neked, és határozottan nem az a fajta férfi, akire szükséged van az életben!