Gödöllő térkép, Gödöllő várostérkép, Mogyoród térkép, Gödöllői járás térkép Térképház (ISBN: 9789633421574)
Gödöllő térkép, Gödöllő várostérkép, Mogyoród térkép, Gödöllői járás térkép Térképház (ISBN: 9789633421574)
Ajánlataink Gödöllő térkép, Gödöllő várostérkép, Mogyoród térkép, Gödöllői járás térkép Térképház (ISBN: 9789633421574) termékre
Ajánlataink a termékre
Paraméterek, termékleírás - Gödöllő térkép, Gödöllő várostérkép, Mogyoród térkép, Gödöllői járás térkép Térképház (ISBN: 9789633421574)
Termékleírás
| Címkék | Térkép |
Hibát talált a leírásban vagy az adatlapon? Jelezze nekünk!
Gödöllő térkép, Gödöllő településtérkép utcanevekkel, Mogyoród várostérkép Gödöllő és Gödöllői járás méretarány: 1 : 15 000 kinagyítás: 1 : 7 500 Kiadás éve: 2017
A Gödöllői járás Pest megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Gödöllő. Területe 449,66 km2, népessége 140 205 fő, népsűrűsége pedig 312 fő/km2 volt 2013. elején. 2013. július 15-én hat város és kilenc község tartozott hozzá. A Gödöllői járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozott, székhelye végig Gödöllő volt. Ezen a néven 1898-től működött az addigi Váci alsó járás átnevezése után, melynek állandó székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta Gödöllő volt. A Gödöllői járás elődje a 19. század közepén az addigi Váci járás feldarabolásával létrejött Váci alsó járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Gödöllő volt a székhelye. A 20. század elejére a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt több járás népessége mintegy százezer főre nőtt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. Ezek egyikét, az Aszódi járást 1912-ben a Gödöllői járás északkeleti részéből alakították ki, kiegészítve néhány községgel a Váci járásból. Az 1920-as és 30-as években több, a formálódó Nagy-Budapesthez tartozó községet átsoroltak az 1922-ben létrejött Központi járáshoz – egy részüket csak átmenetileg, néhány évre –, majd ezeket 1950. január 1-jén Budapesthez csatolták. Az 1950-es megyerendezés során a Gödöllői járás Pest megyéhez került, az ezt követő járásrendezés nem érintette a járást. 1965-ben Gödöllő várossá alakulva kivált a járásból, viszont a megszűnő Aszódi járás szinte valamennyi községe és két további a Váci járásból is ide került. 1970-ben az 1965-ben az Aszódi járástól idecsatolt községek egyike átkerült a Váci járásba. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott. 1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Gödöllői járás helyét ugyanazon területtel a Gödöllői városkörnyék vette át.
A Gödöllői járás Pest megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Gödöllő. Területe 449,66 km2, népessége 140 205 fő, népsűrűsége pedig 312 fő/km2 volt 2013. elején. 2013. július 15-én hat város és kilenc község tartozott hozzá. A Gödöllői járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozott, székhelye végig Gödöllő volt. Ezen a néven 1898-től működött az addigi Váci alsó járás átnevezése után, melynek állandó székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta Gödöllő volt. A Gödöllői járás elődje a 19. század közepén az addigi Váci járás feldarabolásával létrejött Váci alsó járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Gödöllő volt a székhelye. A 20. század elejére a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt több járás népessége mintegy százezer főre nőtt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. Ezek egyikét, az Aszódi járást 1912-ben a Gödöllői járás északkeleti részéből alakították ki, kiegészítve néhány községgel a Váci járásból. Az 1920-as és 30-as években több, a formálódó Nagy-Budapesthez tartozó községet átsoroltak az 1922-ben létrejött Központi járáshoz – egy részüket csak átmenetileg, néhány évre –, majd ezeket 1950. január 1-jén Budapesthez csatolták. Az 1950-es megyerendezés során a Gödöllői járás Pest megyéhez került, az ezt követő járásrendezés nem érintette a járást. 1965-ben Gödöllő várossá alakulva kivált a járásból, viszont a megszűnő Aszódi járás szinte valamennyi községe és két további a Váci járásból is ide került. 1970-ben az 1965-ben az Aszódi járástól idecsatolt községek egyike átkerült a Váci járásba. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott. 1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Gödöllői járás helyét ugyanazon területtel a Gödöllői városkörnyék vette át.
Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
