Méhes György ezúttal „női szemmel, egy fiatal lány sorsán keresztül tárja elénk a múlt század erdélyi világának képét, ahol a család jó hírneve, vagy egy „megfelelő parti többet ér az igaz érzelmeknél... A tőle már megszokott emberismerettel és érzékenységgel mesél a kolozsvári polgárság „hősi korszakáról, a hatalom és a pénz befolyásáról, és a megismételhetetlen élet értékéről. Ebben a társadalmi közegben egy fiatal lány, Nemes Gina, mégis szembeszáll a sorssal, és tűzön-vízen át kitart a szerelme mellett. A barátnők féltékenykedése és az apai tilalom ellenére titkon randevúzik Paul Maximmal, a vidéki szabólegénnyel. Miután a lány teherbe esik, a szülők kénytelenek beleegyezni a házasságba. Vejüket is beavatják üzleti ügyeikbe. A családi vállalkozás azonban a csendestársak ármánykodása, majd a bekövetkező gazdasági világválság miatt zátonyra fut. - Vajon meg tudják-e őrizni magukat egymásnak a kávéházi zugfirkászok, gátlástalan kalandorok és bukott vállalkozók hadában, vagy miközben szomjasan hajszolják a milliókat, álmaik és vágyaik semmivé foszlanak? A „Gina című eme kiadványban Erre is megtaláljuk a választ ebben a „közgazdasági kalandregény-nek is nevezhető műben. „Méhes leginkább polgárokról ír, és polgároknak. Ez a meséin, a drámáin, de leginkább a regényein egyaránt látszik. Nála teljes demokratizmus uralkodik, szereplőit – magyarokat, románokat, németeket, zsidókat – nem a nemzeti, hanem az emberi vonások különböztetik meg egymástól, és semmilyen kommunikációs zavar nincsen közöttük... Méhes György (valódi nevén Nagy Elek, Székelyudvarhely, 1916. május 14. – Budapest, 2007. április 10. ) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró. 1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színikritikái, majd politika