Szerzők: Molnár László, Gábriel Róbert Dialóg Campus Kiadó, 2001

A morfológiai kutatásokban a molekuláris biológiai és a klasszikusnak számító szövettani módszerek kombinálásával teljesen új kísérleti eljárások (pl. immuncitokémia, in situ hibridizáció) alakultak ki. A szerzők ezek elméleti hátterének és gyakorlati fogásainak ismertetésére vállalkoztak. A könyv így nemcsak az egyetemi, főiskolai hallgatók igényeit, hanem a kutatásokat végző orvosok, állatorvosok, ill. laboratóriumi asszisztensek munkáját is hiányt pótlóan segíti. Főbb témakörök: A vizsgálati anyag gyűjtése, kísérleti állatok műtéti előkészítése, szervek, szervrészek eltávolítása, tárolása - A fénymikroszkópos preparátumok készítésének alapelvei és gyakorlati fogásai - Az elektronmikroszkópos mikrotechnika alapjai - Hisztokémiai eljárások - Fény- és elektronmikroszkópos autoradiográfia - Immuncitokémia - Neuronális nyomjelző molekulák - In situ hibridizáció - Mértékegységek, számítási táblázatok, oldékonysági adatok, pufferoldatok, színezékek stb. A kötet adatai: Megjelenés éve: 2001 Méret: B/5 Terjedelem: 550 oldal Kötés: keménytáblás Tartalom: A fénymikroszkóp működése, típusai (Molnár László) 11 Elektromágneses rezgések 14 A látható fény tulajdonságai 14 Optikai vizsgálatokra használható egyéb elektromágneses rezgések 17 Optikai lencsék 17 A fénymikroszkóp felépítése 21 Mechanikai alkotórészek 21 A mikroszkóp optikai alkotórészei 23 Az elektronmikroszkóp működési elve, típusai (Molnár László) 39 Analítikai elektronmikroszkópia 43 Mikroszkópos preparátumok készítése (Molnár László) 53 Natív vizsgálatok 56 A vizsgálati anyag rögzítése 60 A rögzítőszerek csoportosítása, részletes jellemzése 65 Oxidálószerek 68 Fehérjedenaturáló vegyületek 69 Egyéb, részben ismeretlen hatásmechanizmusú vegyületek. 70 A kémiai rögzítés típusai, végrehajtása 70 Immerziós és perfúziós fixálások 71 A fixálást befolyásoló tényezők 75 Az elektronmikroszkópiában leggyakrabban alkalmazott pufferoldatok tulajdonságai 77 Fixálási műtermékek (artefaktumok) 81 Pufferoldatok és fixálók összeállítása. 83 Pufferoldatok 83 Fénymikroszkópos fixálók 96 Elektronmikroszkópos fixálók összeállítása 105 Aldehidek 105 Aldehidkeverékek 107 A fixált anyagok kezelése 118 A fénymikroszkópos minták kezelése 118 A mikrotómok 129 Paraffinmetszetek készítése 134 Praktikus ismeretek 138 Az elektronmikroszkópos minták víztelenítése és beágyazása 141 Speciális víztelenítési módszerek 145 Beágyazóanyagok 146 London-gyanták 148 A beágyazás technikai művelete, típusai 156 A műgyantába ágyazott anyagok metszése (Gábriel Róbert) (félvékony és ultravékony metszetek készítése) 159 a metszetek kontrasztosítása (Molnár László) 171 Fénymikroszkópos festések 173 A paraffinmetszetek festés előtti és utáni kezelése 174 Szerves oldószerérzékeny színezékekkel megfestett metszetek derítése, állandósítása 181 A mikroszkópos színezékek 183 Általános festési eljárások 191 A citoplazmák kontrasztfestése 200 Speciális festési eljárások 203 A kötőszöveti struktúrák feltüntetése 213 A kötőszöveti rostfestések alapelvei és gyakorlati fogásai 217 Kísérleti protokollok 222 A porcszövet feltüntetése 247 A csontszövet feltüntetése 251 Neurohisztológiai módszerek 253 Gerinctelen állatok szöveteinek festési eljárásai 266 Az elektronmikroszkópos metszetek kontrasztosítása 278 A félvékony metszetek festése 278 Blokkfestés 281 Ultravékony metszetek festése 281 Autoradiográfia (Molnár László) 287 Izotóptechnikai alapfogalmak 290 Radioaktív sugárzások és azok fontosabb tulajdonságai 290 Az autoradiográfiás kísérletekben felhasználható izotópok 293 A sugárzás detektálására alkalmas fényérzékeny anyagok 296 Autoradiográfia alkalmazása a biológiai kutatásokban 304 Klasszikus hisztokémia (Molnár László) 307 Történeti áttekintés 309 A hiszto- és citokémia fogalma 311 A hisztokémia módszertani problémái és speciális eljárásai 313 Kontrollok 313 Blokkolási eljárások 315 A nukleinsavak és fehérjék kimutatása 317 A nukleinsavak jellemzése, fizikai és kémiai tulajdonságai 317 Kísérleti protokollok 322 A fehérjék jellemzése, csoportosítása 331 Kísérleti protokollok 336 A szénhidrátok kimutatása 349 A szénhidrátok csoportosítása, tulajdonságai 350 A szénhidrát-hisztokémiában alkalmazott módszerek 358 Kísérleti protokollok 362 Citokémiai módszerek 383 A lipidek kimutatása 389 A lipidek csoportosítása, fizikokémiai tulajdonságai 389 A vizsgálati anyagok feldolgozása 395 A lipidek kimutatására használható módszerek áttekintése 399 Kísérleti protokollok 405 Elektronmikroszkópos és immunhisztokémiai lehetőségek a lipidek kimutatására 419 Enzimhisztokémia és citokémia (Molnár László-Gábriel Róbert) 421 Az enzimek, az enzim-szubsztrát reakció általános jellemzése 422 Az enzimek elnevezése, csoportosítása 426 Enzimhisztokémiai alapfogalmak 427 Az enzimhisztokémiai reakciók típusai 428 Kontrollok 430 Alkalmazás elektronmikroszkópra 430 Az egyes enzimosztályokba tartozó, hisztokémiailag detektálható fontosabb enzimek 431 1. Első enzimosztály: Oxidoreduktázok 431 2. Második enzimosztály: transzferázok 437 3. Harmadik enzimosztály: Hidrolázok 438 Kísérleti protokollok 444 Immuncitokémia (Gábriel Róbert) 469 Alapfogalmak 471 Direkt és indirekt immuncitokémia 472 Az immuncitokémiában használt antitestek 474 A primer antitestek típusai 474 A szekunder antitestek típusai 474 Tercier reagensek: jelölő molekulák és komplexek 475 Preembedding és posztembedding technikák 480 A preembedding technika fontosabb ismérvei és lépései 480 A posztembedding technika fontosabb ismérvei és lépései 480 A reakció teljességének sikerét biztosító technikák 481 Praktikus tanácsok 483 Az antitestek hígítása és tárolása 483 Háttércsökkentés, a nem specifikus reakciók blokkolása 483 Kontrollok 484 Kettős és többes jelölések 485 Az immuncitokémia alkalmazása elektronmikroszkópra 486 Az immuncitokémia alkalmazási területei 487 Kísérleti protokollok 487 In situ hibridizáció (Molnár László) 495 Az in situ hibridizáció érzékenységét meghatározó tényezők 498 Fixálás és szövetpreparálás 498 A próbák jelölése 499 Lektin hisztokémia (Molnár László) 505 A lektinek általános jellemzése 508 A lektinek eredete, csoportosítása 508 A lektinek szerkezete 508 A lektinek funkciója 509 A lektinek alkalmazásának előnyei 509 A lektinhisztokémiai eljárásokkal kapcsolatos megjegyzések 511 Kísérleti protokollok 512 A neuronális nyomjelző molekulák (Gábriel Róbert) 517 Az axoplazmatikus transzport néhány jellemzője 519 Az idegsejtek projekcióinak tanulmányozási lehetőségei 519 A nyomjelző molekulák típusai, detektálásának lehetőségei 520 Aminosavak és transzmitter analógok 520 Kobaltsók és kobalt komplexek 521 Enzimek, enzimkonjugátumok, lektinek és toxinok 521 Partikuláris jellegű nyomjelző anyagok 522 Citoplazmatikusan transzportálódó fluoreszcens festékek 522 Lipidoldékony fluoreszcens festékek 522 Transzneuronális transzport 523 Egysejtfeltöltés 523 Többes jelölések 524 A mikrosebészet alapelvei, eszközei 524 Fotótechnika (Gábriel Róbert) 529 Fototechnikai alapfogalmak 531 A negatív filmek alapvető tulajdonságai és típusai 531 A fekete-fehér pozitív képek készítésének alapjai 534 A mikroszkópos felvételek készítésének technikája 534 A fekete-fehér negatív filmek előhívása 535 A fekete-fehér pozitív képek készítésének gyakorlati fogásai 537 Az elektronmikroszkópos fényképek készítése 539 Irodalom 543 Tárgymutató 545