Rachel Harrison „Fekete bárány című regénye egy sötét, szarkasztikus és vérfagyasztó családi horror, amely egyszerre feszegeti a vallási közösségek, a családi traumák és a női önazonosság kérdéseit. A főhős, Vesper Wright , már tizennyolc évesen elmenekült otthonról – nem véletlenül. A Virgil nevű, mélyen vallásos közösségben felnőve megtanulta: aki egyszer elhagyja a családját, az többé nem térhet vissza. Vesper azonban egy nap meghívót kap szeretett unokatestvére, Rosie esküvőjére, amelyet a családi farmon tartanak. Vajon miért várják vissza? Ki akar békülni vele – vagy valami hátsó szándék vezérli a meghívást? Bármi is az igazság, Vesper érzi, hogy mennie kell – még ha ezzel vissza is kell térnie abba a mérgező környezetbe, ahonnan egykor elmenekült. Még ha találkoznia kell is anyjával, Constance-szel , az egykori horrorfilm-sztárral, aki máig úgy érzi, mindenkinél különb. Hazatérése után Vesper szörnyű titokra bukkan, amely szembesíti őt családja sötét vallásával és saját hitetlenségével is. A regény egyik legnagyobb erőssége Vesper karaktere : szarkasztikus, makacs, sebezhető, és minden pillanatban hihető. Harrison írása egyszerre humoros és hátborzongató, a családi horror elemei pedig végig erős pszichológiai mélységgel párosulnak. A történet lassan, fokozatosan bontja ki a családi titkokat, miközben a főhősnek döntenie kell: elfut a múltja elől, vagy szembenéz vele, és végleg lezárja a családi örökségét. A Fekete bárány nemcsak a szervezett vallási közösségek és a család árnyoldalait mutatja be, hanem azt is, hogyan lehet egy mérgező örökséget megtörni. Harrison regénye tele van sötét humorral, társadalomkritikával és vérfagyasztó jelenetekkel – miközben végig érezhető benne a horror műfajának szeretete és a női főhősök ereje. „A Fekete bárány Rachel Harrison szerelmes levele a horror műfajához… Ez a regény egyszerre fesztelen és vicces, ugyanakkor sötét és vérfagyasztó. Ismerős témákkal játszik, sokszor ránk ijeszt, miközben a stílusa lehengerlően érzelmes.
– The New York Times