Szerkesztette: Sonnevend Péter Gondolat Kiadó, 2018

A velünk élő múlt megismerése fontos jelenünk és jövőnk szempontjából. Mai szakmai valóságunk (felsőfokú szakképzés, területi könyvtári hálózat, országos nyilvános szakkönyvtárak stb. ) több vonatkozásban az 1945 utáni korszakhoz kapcsolódik. Tanulmánykötetünk egy pár éve indított csoportmunka eredményeit kínálja az olvasónak (miután közel egy tucat résztanulmány a szakmai folyóiratokban már napvilágot látott, s a szerzők két konferencián is beszámoltak munkájuk állásáról). A Rákosi-korszaknak is nevezett tizenkét év leginkább arról nevezetes, hogy soha nem tapasztalt törést (diszkontinuitást) okozott az ország életében, így a könyvtárak világában is. Az utóbbi évtized hazai tudománya számos más területen is élénk érdeklődést tanúsít az ország kulturális szovjetizálásának témája iránt (irodalomtudomány, művészetek stb. ). Ehhez is, meg a nemzetközi trendhez (diktatúra és könyvtárügy) is kapcsolhatók az itt olvasottak. E korszakban újra és újra „selejtezték a könyvtárosokat és a gyűjteményeket is, ahogy erről egyik fejezetünk beszámol. (Egy későbbi időpontban szükséges lesz az olvasók „selejtezésének áttekintése is. ) Öt tanulmányunk további témái is a korszak lényegi kérdéseit ölelik fel, felhasználva levéltári és publikus forrásokat egyaránt. Ezek: a könyvtárpolitika korabeli kényszerpályái; a szakképzés rendszerének megteremtése; az Országos Könyvtári Központ működése (1945–1952); az iskolai és gyerekkönyvtári ellátás fejlődése. A szerzők – Kégli Ferenc, Pogány György, Pogányné Rózsa Gabriella, Sonnevend Péter és Varga Katalin – tapasztalt szakírók, akik évtizedek óta ismertek a nyilvánosság előtt. A kötet adatai: Kötés: Kartonált Megjelenés éve: 2018 Terjedelem: 342 oldal