A kiadvány nem történelemkönyvnek készült, azaz nem a szó hagyományos értelmében vett történelmi munkának, ugyanis nem történészek, hadtörténészek értekeznek benne, szintetizálva a korabeli levéltári iratok, dokumentumok, visszaemlékezések tartalmát - bár Gottfried Barna történész, levéltáros tanulmánya a kor hadtörténetébe vezeti be az olvasót -, hanem tág teret enged a korabeli visszaemlékezések, naplójegyzetek, feljegyzések no meg a helyszínen készült rajzok és fényképek közlésének. Valamennyien az események szemtanúi, résztvevői, szenvedő alanyai voltak. A kötet gerincét Sassy Csaba Háborús napló 1915-1918 című munkájának az Úz-völgyi eseményekre vonatkozó részei képezik. A képi anyagot pedig Kövér Gyula festőművésznek a helyszínen készített rajzai adják, ezt egészítik ki szervesen Meilinger Dezső festőművész alkotása, valamint a közgyűjteményekből és magánarchívumokból származó fényképfelvételek sokasága. A Gottfried Barna történész által jegyzett bevezető tanulmány segít abban, hogy összefüggéseiben megismerjük az Úz-völgyi történéseket. A kötet másik kuriózuma Tamás Sándor térképgyűjtőnek az Úz völgye térképészeti történetét ismertető, gazdagon adatolt és illusztrált tanulmánya.