"... Radnai István ez a konok és megvesztegethetetlen költő, aki 1939-ben született, számos periódusát átélte sűrűsödő történelmünknek. Ez a kifejezésmódján is meglátszik, hiszen két virágzó szelíd ág közül is az időt felhasító tüskék és tövisek kritikája bukkan elő. Elsajátította a diktatúrák idején védelmet nyújtó avantgárd kódoltságát. A vers írja önmagát - vallja. Radnai mégsem játékszere az automatikus írásnak. Elvi tartása megmarad, miközben átengedi magán a szinte sugalmazott verset... "(A szerző önvallomásából)