"Az itt olvasható két elbeszélés James Joyce 1914-ben megjelent Dublini emberek című novelláskötetéből való. Az elbeszélői pályája kezdetén álló Joyce
máris képes megragadni és illúziók nélkül
ábrázolni szülővárosa életének jellemző vonásait. Mindkét elbeszélést belengi a vereség hangulata.
Az Ellenfelek főszereplője, Farrington áldozat
és hóhér egy személyben: kishivatalnok egy közjegyzői irodában, állandó pénztelenséggel
és alkoholfüggőséggel küzd. Unottan és hanyagul végzi a munkáját, összetűz főnökével, majd
a munkanap végén elzálogosítja az óráját,
és a pénzzel a kocsmába megy. Miközben minden pénzét elissza, a vereségek sora is folytatódik,
s amikor dühösen és megalázottan hazaér,
minden frusztrációjáért kisfián vesz "elégtételt".
Az Anya címszereplőjét, Kearney asszonyt megnyomorítja a szerelem nélküli házasság,
és meghiúsult álmait lányán, Kathleenen keresztül akarja megvalósítani. Az ifjú zongoristát egy ír függetlenségi szervezet felkéri zongorakísérőnek négy dublini hangversenyre. A dolgok azonban nem a tervek szerint alakulnak, s a kudarcban anya
és lánya megszégyenülésén túl világossá válik
a mozgalom erkölcsi katasztrófája is.
A Dublini emberek szürke világa valóban reménytelen, és nincs megváltás - ezt a szerző finom iróniája csak még nyomasztóbban
jeleníti meg. " Szerző:James Joyce Kiadó:Kossuth Kiadó