A Kolossé levél élet-tanulmánya két kötetből áll. Az első kötet (1-31. üzenet) a teljes levél élet-szempontú magyarázatát tartalmazza, majd a második (32-65. üzenet) újból áttekinti és részletesebben is megvizsgálja a levélben rejlő kulcsfontosságú tényezőket és fogalmakat. Amikor Pál a Kolossé levelet írta, számos "izmus" gyakorolt befolyást az ottani gyülekezetre: a judaizmus, az aszketizmus, a miszticizmus és a gnoszticizmus. Ezek az "izmusok" mind a zsidó, mind a pogány kultúra legmagasabb rendű produktumai közé tartoztak. Mivel pozitívnak számítottak, spontán módon Krisztus helyettesítőivé váltak. Pál célja ezért a Kolossé levélben annak nyomatékosítása, hogy a gyülekezetben semmi sem helyettesítheti Krisztust. A gyülekezeti életet egyedülállóan Krisztusnak kell alkotnia. Ez az oka annak, hogy ebben a rövid levélben számos emelkedett kifejezés szerepel Krisztus leírására, például ő a láthatatlan Isten képe, minden teremtmény Elsőszülöttje, Elsőszülött a halottak közül, és minden árnyék valósága. A 3,10-11-ben Pál azt mondja, hogy az új emberben nincs hely görög vagy zsidó, körülmetélt vagy körülmetéletlen, barbár vagy szkíta, rabszolga vagy szabad ember számára. Az új emberben "minden és mindenekben Krisztus".