Raduan Nassar kisregénye hét fejezetből áll. Hét izzó, feszültséggel, fojtott erőszakkal és erotikával telített mondatból. A két szereplő – a visszavonultan élő gazdálkodó és újságíró barátnője – olykor belső monológba csapó párbeszédében nem csupán férfi és nő vív csatát, hanem a vidék és a város, a nyers őszinteség és a narcisztikus pózolás is. A regényben két világ, két elfogult szemléletmód ütközik meg, miközben bepillantást nyerünk Brazília társadalmának hatalmas ellentmondásaiba.

Értelem és érzelem, szenvedély és pusztító düh, maró gúny és kavargó indulatok örvénylenek ebben a kaotikusan lüktető, mégis tagolt prózai költeményben, amilyet csak a világirodalom nagyjai képesek alkotni.
Raduan Nassar (1935) a modern brazil irodalom egyik legtitokzatosabb alakja. Munkássága alig kilenc évet ölel fel, és mindössze két nagyobb lélegzetű, ám annál erőteljesebb művel (Egy pohár harag, Kőbe vésve) lepte meg a világot.