A Szamoshát Szatmár egyik kistája, a Szamos folyó alsó folyása mentén. A Gutin-hegység után, Szinérváraljánál a Szatmári-síkságra kiért Szamos folyó Mátészalkáig terjedő szakasza mentén mindkét parton fekvő településeket körülfogó táj neve: Olcsvaapáti, Panyola, Szamoskér, Kérsemjén, Nábrád, Szamosszeg, Tunyogmatolcs, Győrtelek, Ököritófülpös, Rápolt - egészen a Románia területéhez került Szatmárnémetiig - a közelebbi és távolabbi Szamos menti falvak sorolhatók a Szamosháthoz... A XX. század kiemelkedő nyelvésze, Csűry Bálint (1886-1941) arra vállalkozott, hogy a szamosháti emberek szókincsének a teljes szótárát elkészítse. Gazdag gyűjtését a „Szamosháti szótár-ban jelentette meg két kötetben, 1935-1936-ban. A tájszavak mellett a magyar népnyelv virágaihoz tartoznak a többszavas kifejezések is, velük a szamosháti ember ezerféle színt tud adni a beszédének, ezért a szerző ezeket is bevette a szótárába. Az „Egy fa nem erdő című gyűjtemény a „Szamosháti szótár-ban fellelhető 3700 szólást, közmondást, szóláshasonlatot, helyzetmondatot - összefoglaló néven frazémát - tartalmazza. Ez a szótár a frazémákat az első szavuk szerinti ábécérendben közli, megadja a magyarázatukat, és gyakran a néprajzi hátterüket is bemutatja. A gyűjtemény durva, gúnyos és tréfás nyelvi elemeket is tartalmaz. Egyik érdekessége, hogy szép számmal közöl szófordulatokat, helyzetmondatokat is. Például: Az isten áldja meg, ahol egyet lép! (áldás)Fusson ki a szemem, ha látom! (esküdözés)Az Isten rogyassza rád az eget! (káromkodás)Öcsém, agyagos! Tiéd a gémfos. (durva megszólítás)Ülj le minálunk, legyél a mi lányunk! (kínálás)Hinta, palinta, szépen szól a pacsirta. (mondóka) Gyűjteményünk segítségével tanulmányozhatjuk a Szamoshát jellegzetes szólás- és közmondáskincsét, mintegy visszaröppenve a hagyományos földműves gazdálkodás mára szinte nyomtalanul eltűnt világába. A szótár egyben tisztelgés a szorgos gyűjtő, Csűry Bálint emléke előtt is.