Egy csuhás jampec (a székely ferences Abelard), mestere (a valóban élt Anaklét), egy fékezhetetlen jezsuita (Páter Godó) és egy megesett és kiugrott apáca (Eloise) történetén keresztül bontakozik ki a második világháború utáni évtized. Önfeláldozó, okos és a hatalom számára láthatatlan emberek vitték sikerre azt a harcot, melynek végeredménye, hogy a szovjet fennhatóságú keleti blokkban egy intézményt tarthat a történelmi emlékezet autonómnak, és ez Romániában a döntően magyar híveket maga mögött tudó római katolikus egyház. A regény írója a rendszerváltás környékén kezdett nyomozásba, hogy megtudja, miként sikerült ezt az autonómiát megőrizni, a békepapságot visszaszorítani és Erdély püspökét (Márton Áront) a kommunista börtönből kiszabadítani. A szerelmi szál a képzelet szüleménye, mégis valódi szereplőket felvonultató történelmi regény az ""Egy életmentő történet"", melyben a szerző szándéka, szerepe is pontosan napvilágra kerül.