A könyv egy 1956 októberi hét történéseit eleveníti fel a nagyszüleim és apám - egy magyar kisvárosi zsidó család - életéből, amikor el kellett dönteniük, hogy disszidáljanak-e. Imre és felesége, Irma a háború után abban a reményben teremtettek maguknak új egzisztenciát, hogy ezentúl nyugodtan élhetnek és nevelhetik fel kisfiukat, Andrist. Amikor októberben eluralkodik körülöttük a káosz, felszínre törnek a nem is olyan régi, feldolgozatlan emlékek és az önvád, hogy annak idején nem tudták megmenteni szeretteiket. Ezúttal nem szabad hibázni. A regény azt a folyamatot követi, ahogy az élmények, emlékek és érzelmek sorozatából kialakul a család végső döntése. Eltér a megszokott 56-os történetektől, mert az olvasót nem a forradalom sűrűjébe repíti, hanem Zalaegerszegre, ott is a hétköznapi emberek közé, akik legfőképpen élni és túlélni szeretnének.