A gyülekezetben szükség van az életre, a képzésre és a gyümölcstermésre is. Minden tagnak gyümölcsöző vesszőnek kellene lennie. Az Úr igen határozottan szólt erről a János 15-ben: "Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely énbennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz" (1-2. vers). Aki megmentést nyert, mind tagadhatatlanul szőlővessző lett. Ezért fel kell ismernünk, hogy mindannyiunknak a szőlőtövön kell maradnunk, hogy gyümölcsöt teremhessünk. Ágak vagyunk, tehát gyümölcsöt kell teremnünk. Ezért elszántan kell imádkoznunk: "Uram, vesszőid egyike vagyok. Miért nem hozok gyümölcsöt? Gyümölcsöt kell teremnem. Nem létezhetek így tovább. Uram, irgalmazz, hogy a Te kegyelmed által legalább egy gyümölcsöt teremjek. " Az első gyümölccsel be fog áramlani az életellátmány, amit több gyümölcs is követ majd. Az első gyümölcs meghozza az oly szükséges áttörést. Járuljunk az Úrhoz, hogy alaposan megtörhessen minket.