A Teremtő magányos. Ezért megteremtette az univerzumot. Magányát oldja a teremtés folyamata, és kapcsolata a teremtett szellemi lényekkel. A Szellemi Világ kiemelkedő, a teremtésben résztvevő lényei magányosak. Magányukat oldja a teremtés folyamata, és a kapcsolat szellemi társaikkal. A Földön az a kevés ember, aki a szó valódi értelmében teremt, magányos. Magányát oldja a teremtés folyamata, és kapcsolata szellemi világi társaival. Éppen e kapcsolatok révén tudnak lehozni ideákat, megvalósítani dolgokat, azaz teremteni, a szó valódi értelmében. Az ember abban a hitben ringatja magát, hogy ő irányítja a saját életét, a mások életét, az egész civilizációét. Azonban, ez puszta illúzió. Utazók vagyunk a Föld nevű űrhajón, haladunk, amerre az visz minket, engedelmeskedve az univerzum (teremtés) törvényeinek. Sem az utazást, sem a sorsunkat irányítani semmiképp sem tudjuk. Legjobb, ha ezt jó szívvel elfogadjuk, tudatosan megéljük, és kihozzuk belőle a legtöbbet, lehetőségeink függvényében.