Felhívjuk figyelmét, hogy az akció keretében értékesített teljesen hibátlan könyvek között előfordulhatnak szépséghibás könyvek (karcos a borítója, sárgult a lapok éle stb. ), ezek az apróbb hibák azonban nem befolyásolják a könyv használati értékét. Amennyiben ilyen könyvet kap, a példányt nem áll módunkban cserélni. Az ajánlat a készlet erejéig érvényes. Az akció más kedvezménnyel nem vonható össze. Szendrey Júliáról, a mi XIX. századi költőnkről, írónkról, műfordítónkról írni mindig nagymegtiszteltetés. Azt gondolom, hogy ha ő Franciaországban, Németországban vagy Angliábanszületett volna, a közép-európai romantika alkotói között is felbukkanna a neve. Azonban egykis ország tollforgatójának tizenöt milliónál nem több ember által beszélt nyelven rendkívülidolgokat kell megteremtenie ahhoz, hogy Európában is ismert legyen. A levélírás nem szépirodalmi műfaj, de nagyon hasznos az élet- és pályarajz szempontjából, ugyanakkor kultúrtörténeti adalékokkal is szolgálhat az olvasó és a kutató számára. A kötet legfőképpen a Szendrey Máriával való levelezést veszi górcső alá, ami eddig még nem jelent meg nyomtatásban. Szendrey Mária, Szendrey Júlia húga tíz évvel volt fiatalabb nővérénél. A könyv életrajzi részéből kiderül, hogy ez a kapcsolat mennyire meghatározó volt a nővér számára, különösen felnőtt korukban. Amikor Gyulai Pálné Szendrey Mária a testvérénél két évvel korábban, 1866-ban meghalt, hiánya végtelen űrt hagyott az idősebb Szendrey lány életében, lelkében. A különleges összeállítás 22 levelet közöl, valamint bemutatja a műfordító Szendrey Júliát is, ugyanakkor részletes életrajz is kiegészíti a kötetet. Egy múzsa ruhatára – Könyv Szendrey Júliáról. Szendrey Júlia ellentmondásos személyiség volt. Köztudott, hogy kortársai jót s rosszat egyaránt írtak róla. Sokan őt hibáztatták Petőfi fiának, Zoltánnak tragikus sorsáért, ahogy azt sem nézték jó szemmel, hogy már 1850-ben, alig egy évvel férje halála után, feleségül ment Horvát Árpádhoz. Ugyanakkor azt már kevesebben tudják, hogy elbeszéléseket és verseket is írt, sőt Andersen meséit ő fordította elsőként magyarra. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Jelmezes előadás Szendrey Júlia életéből. „Feleségek felesége címmel rendeznek emlékestet szeptember 24-én a 190 éve született és 150 éve elhunyt Szendrey Júlia emlékére a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Sajnos méltánytalanul keveset tudtunk eddig életéről, pályájáról, de most, a levelei kapcsán közelebbről is megismerhetjük a személyiségét. Szendrey Júlia neve hallatán mindenkinek Petőfi Sándorral kötött házassága jut először eszébe. Sajnos méltánytalanul keveset tudtunk eddig életéről, pályájáról, de most, a levelei kapcsán közelebbről is megismerhetjük a személyiségét. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Múzsa és költő – Szendrey Júliáról nyílik kiállítás a Széchényi Könyvtárban. Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek címmel Szendrey Júlia (1828-1868), Petőfi Sándor felesége magánéletét és irodalmi munkásságát bemutató kiállítás nyílik az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> "Szendrey Júlia, a mi XIX. századi költőnk, írónk, műfordítónk. A különleges összeállítás 22 levelet közöl, valamint bemutatja a műfordító Szendrey Júliát is, ugyanakkor részletes életrajz is kiegészíti a kötetet. Oláh Andrea Kovács Attila Zoltán kiadóvezetővel beszélgetett. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>" Kevesen tudják, hogy Szendrey Júlia fordította elsőként magyarra Andersen meséit. Életnagyságú bronz szobrot állítottak Koppenhágában Szendrey Júliának, aki elsőként fordította magyarra a közkedvelt dán meseíró, Hans Christian Andersen meséit. A 190 éve született költő-műfordítónak állított bronz emlékmű Kligl Sándor szegedi szobrászművész alkotása. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Szendrey Júlia, Himnusz és a Corvina könyvtár a magyar kultúra napján. Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját január 22-én az Országos Széchényi Könyvtár. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>