"Maga a tökéletesség, a leghatásosabb vádirat a nácizmus ellen, ami valaha irodalmi műben megjelent. " - New York Times Book ReviewAz itt olvasható történet először az amerikai Story magazinban jelent meg 1938-ban, majd hamarosan átvette a Reader's Digest, hogy aztán következő évben a Simon & Schuster könyv alakban is kiadja. A fiktív levélváltás azonnal irodalmi szenzáció lett, és társadalmi vitát váltott ki. A náci Németországban betiltották, az Egyesült Államokban és egy sor európai országban a legnagyobb dicséret hangjain méltatták. A Címzett ismeretlen egy levélváltás egy San Franciscóban élő zsidó műkereskedő és korábbi üzleti partnere között, aki visszatért Németországba. Nyomasztó történet, amely hatása alá vonja az olvasót, és nem engedi el. "Az én nemzedékem ismeri ezt a történetet. Nekünk olyan ez a könyv a második világháború idejéről, mint a Tamás bátya kunyhója volt az amerikai polgárháború generációjának. " - Kurt Vonnegut "Figyelemre méltó, hogy miközben elárasztanak bennünket a szemtanúk beszámolói, az első kézből származó tanúságtételek, mégis ez a régi, vékonyka könyv mutatja meg igazán, milyen volt az élet a nácizmus alatt. Mint egy időutazás: odavisz bennünket, és a bőrünkön érezzük az árulást. Ékesszóló remekmű. " - Guardian "Kressmann története nemcsak a nácik rémséges tetteinek állít emléket, hanem figyelmeztető példaként áll előttünk, miközben szerte a világban faji, etnikai és nacionalista megkülönböztetések élednek újjá. " - PW "Egészen hihetetlen klasszikus. Briliáns módon szemlélteti, mi történik, amikor az embereket legyűri egy mérgező ideológia. " - Daily Mail "Egyszerű, emberi, és az olvasó elevenére tapint. A fejre és a szívre egyszerre hat. " - Los Angeles Times Kathrine Kressmann Taylor (1903-1996) a Címzett ismeretlen 1938-as megjelenésekor vált széles körben ismertté. Első irodalmi díját tizenegy évesen nyerte, és a pénzből egy sokkötetes lexikont vett. Világhírű műve után írt még további három könyvet és egy tucat novellát - utóbbiak közül egy bekerült A legjobb amerikai novellák antológia 1956-os kiadásába. Tizenkilenc éven át tanított kreatív írást és újságírást a pennsylvaniai Gettysburg College-ban, ahol ő volt az intézmény első állandó női professzora. Idézetek a kötetből „Természetesen igazad van, hogy mész. Te soha nem lettél amerikai a sikered ellenére sem, és most, hogy az üzlet annyira biztos lábakon áll, vissza kell vinned keménykötésű német fiaid a hazába, hogy ott tanuljanak. Elsának is hiányzott a családja az évek során, és örülni fognak, hogy téged is láthatnak. „Belőlem hiányzik a te tehetséged, ha a vén zsidó matrónáknak kell eladni valamit. Meg tudom győzni őket arról, hogy kiváló befektetés, de csak benned volt meg az a finom spirituális viszony a műtárgyakhoz, ami levette őket a lábukról. Különben sem bíznának meg soha teljesen egy másik zsidóban. „Szegény gyermek, nem volt könnyű élete, de soha nem panaszkodott. Nagy lelke van, nem csak szépsége, és remélem, van tehetsége is. Nagyon barátságos hangon érdeklődött felőled, Martin. Nem maradt benne keserűség, mert az gyorsan múlik, ha valaki annyira fiatal, mint ő. Néhány év, és a fájdalom már csak emlék lesz, és természetesen egyikőtök sem volt hibás. Ez a dolog olyan, mint a hirtelen támadó zivatar, egy percre bőrig áztat és csapkod, és teljesen védtelen vagy vele szemben. De aztán kisüt a nap, és bár egyikőtök sem felejtette el, már csak kedvesség maradt, és semmi bánat. Te sem szeretnéd másképpen, és én sem. „Régi ismerőseim arra ösztönöznek, érdeklődjek a városvezetés ügyei iránt. Ezen még gondolkozom. Lehet, hogy előnyünkre válna, ha hivatalos személy lenne belőlem. „Kicsoda ez az Adolf Hitler, aki a hatalom felé emelkedik Németországban? Nem tetszik, amit olvasok róla. „őszintén megmondom, Max, szerintem sok szempontból Hitler jó Németországnak, de nem vagyok benne biztos. Most ő a kormány igazi feje. Nem nagyon hiszem, hogy Hindenburg el tudná távolítani a hatalomból, mert kényszerítették rá, hogy őneki adja. Ez az ember olyan, mint egy áramütés, olyan erős, amilyen egy igazán nagy szónok és fanatikus tud lenni. „Valami, nem tudom micsoda, de történni fog. Vezért találtunk! De én óvatosan azt kérdezem magamtól, hova vezeti az országot a vezér? A legyőzött kétségbeesés gyakran őrült irányokba vihet minket. „Nekünk is mozdulnunk kell. Úsznunk kell vele. Mindeközben jogtalanságok történnek. A rohamosztagosok győzelemittasak, véres fejek és szomorú szívek bánják ezt. De ezek a dolgok elmúlnak; ha az előttünk álló cél helyes, akkor elmúlnak és elfelejtik őket. A történelem tiszta lapot nyit. „Adja Isten, hogy igazi vezető legyen, és nem egy fekete angyal, akit ilyen boldogan követnek. Csak neked mondom, Max, hogy nem tudom. Nem tudom. De reménykedem. „Kétségbe vagyok esve a hírektől, amik a Vaterland felől áradnak. Természetes hát, hogy hozzád fordulok felvilágosításért, amíg itt csak zavaros beszámolókat kapunk. Biztos vagyok benne, hogy a helyzet nem lehet olyan rossz, mint állítják. Rettenetes pogrom, ez a közmegegyezés az amerikai újságokban. Tudom, hogy liberális nézeteid és meleg szíved nem bírja a gonoszságot, és tőled az igazat fogom hallani. „Láthatod, hogy a bankom levélpapírján írok neked. A szükség így kívánja, mert szeretnék kérni tőled valamit, és el akarom kerülni az új cenzúrát, ami nagyon szigorú. Jelenleg szüneteltetnünk kell a levelezést. Lehetetlen számomra, hogy egy zsidóval kommunikáljak, akkor is az lenne, ha nem lennék közszereplő. Ha szükség van kommunikációra, kérlek, a csekk mellé tedd a levelet, és ne írj többet az otthoni címemre.