Kondor Vilmos Bűnös Budapest című azonos sorozatának második kötetében Budapest egyre komorabb és veszélyesebb várossá válik, miután 1939-ben kitör a második világháború, ami kedvez a politika és a játékbarlangok hazardőreinek.

Azon az éjszakán, amikor a lengyel menekültek ezrei előtt megnyitják a magyar határt, a margitszigeti uszodában meghal egy fiatal lány. Gordon Zsigmond nem is tudna az esetről, ám kiderül, hogy a halott lány nem az, akinek hiszik. Gordon kisvártatva zavaros és erőszakos események hálójában találja magát, és nem is sejti, kik állnak a háttérben.

Mindeközben Nemes Sándor nyugdíjas detektív-főfelügyelő megbízást kap, hogy kerítsen elő egy morfiumszállítmányt, amely a határ megnyitása után tűnt el nyomtalanul. A megbízó olyan ember, akinek lehet nemet mondani, de nem javallott.

A két férfi, Gordon és Nemes eltérő módszerekkel dolgoznak, de egyvalami közös bennük: mindketten jól ismerik Budapest visszataszító és mocskos arcát. Térben és időben is kiterjedt nyomozásuk végül összeér, és olyan fertelmes titkokról rántja le a leplet, amelyekért semmilyen áldozat nem kevés, és semmilyen bosszú nem drága.

 
– Mit keresünk itt? – kérdezte Gordon. – Itt kávét vagy öt éve nem mérnek, csak pancsolt bort meg hamis pálinkát.

– Eszembe jutott, hogy Manci is ide szokott járni – felelte a fiú.

– Ide? – nézett rá értetlenül Gordon. A Soho a környék legszégyenletesebb és egyben legveszélyesebb lebuja. Soha nem értette, hogy miként működhet ilyen italmérés alig egy utcányira az erkölcsrendészet Ó utcai központjától. De működik.
 

A magyar krimi atyja, Kondor Vilmos ismét egy lebilincselő és letehetetlen regénnyel örvendezteti meg olvasóit.