Öles termetű vándor barangol a Magyar Királyság erdeiben. Nyomában rejtély lappang, útitársa egyetlen irdatlan husáng. Senki sem emlékszik rá, mikor és honnan érkezett. Csak előbukkan olykor a fák árnyékából, és igazságot oszt a sűrűbe tévedők között. Ki tudja, talán ő is a jövőlátó tükröt, az ősi Mirrént oltalmazza a sötét erőktől. Brunar története nyolcszáz esztendővel röpíti vissza az időben az olvasót. Varázserejű hősök és túlvilági lények járják a Pilis bérceit, titokzatos, törpenövésű szerzetek vonulnak hadba a Mirrén védelmében. Mindeközben Fehérváron András herceg német asszonya, Gertrúd ördögi tervet forral a gyermekkirály ellen. Férje fején kívánja látni a koronát, s ezért bármilyen gazságra képes. Ám színre lép az erényes és tiszta szívű Bánk bán, aki a hazaszeretet örök szimbóluma a magyarság számára... A közelmúltban A Magyar Kultúra és Művészet Tiszteletbeli Követe címmel kitüntetett szerző mesterien ábrázolja a középkori vitézi világ legendás alakjait és a tatárjárás előtti Magyarország hatalmi viszonyait. A Mirrén titka című regénye egyszerre történelmi krónika és akciódús fantasy, valóság és képzelet nagyszerű elegye. A jövő maradjon titok! - Interjú Nógrádi GergellyelNógrádi Gergely legújabb könyve, A Mirrén titka egyszerre izgalmas történelmi krónika és akciódús, csodás lényekkel teli fantasy, valóság és képzelet nagyszerű elegye. A nagyobb kamaszoknak szóló történet szerzője mesterien ábrázolja a középkori vitézi világ legendás alakjait és a tatárjárás előtti Magyarország hatalmi viszonyait. A regény keletkezésének hátteréről beszélgettünk. A cselekmény 1203 után játszódik a középkori Magyarországon. Miért ezt az időszakot választottad?A magyar történelem bővelkedik fordulatos időszakokban, ugyanakkor kétségtelen, hogy a 13. századi Árpád-házi királyok kora a középkori magyar történelem egyik legizgalmasabb és leglátványosabb fejezete. Országhatárainkon belül egyszerre van jelen hűség és árulás, barátság és alakoskodás, hazafias összetartás és gyarló hatalomvágy. Három cél vezetett, amikor II. András uralkodásának korai éveit választottam témául: egyrészt megdöbbentő és lélekemelő eseményekben káprázatosan gazdag korszak volt az 1200-as évek eleje; másrészt a magyarság széles körében ismert történelmi alakok a főszereplői; s végül, értőn olvasva Bánk bán, Gertrúd, Petúr és a regény többi szereplőjének történetét, a máról, a mi korunkról és viszonyainkról is rengeteget tanulhatunk. Rengeteg kutatómunka és könyvtárazás előzte meg a regényírást. A sok történelmi háttérmunka során találtál olyan információt, amin nagyon meglepődtél? Vagy amit egészen máshogy tudtál? Romantikus legendák sora lengi körül a középkori magyar történelmet, a korszakkal kapcsolatos makacs téveszmékről már nem is beszélve. Ezekhez a legendákhoz és téveszmékhez persze a történelmi regények is hozzájárulnak. Hosszan sorolhatnám nagy nemzeti eposzainknak azon hőseit, akik a valóságban távolról sem voltak olyan nagyszerű emberek, mint hinnénk. Bizony, Brunar története is felvonultat olyan szereplőket, akiket kiszínez kissé az írói fantázia. Csak néhány példa: Melinda messze nem volt olyan szende és hűséges teremtés, mint ahogy az Katona Józsefnél vagy nálam olvasható. Gertrúd sem volt egyértelműen ördögien aljas figura, noha az irodalmi művekben rendre szívtelen nőszemélyként jelenik meg. És hát a magyar főurakról is lenne mit mesélni, de inkább ne oszlassuk föl a múlt megszépítő ködét. A regény főszereplője mégsem egy valós történelmi személy, hanem egy titokzatos, hatalmas férfiú, Brunar, a Pilis vándora, aki mindig ott jelenik meg, ahol a legnagyobb szükség van rá. Igazságot tesz, és védelmezi azokat, akik rászorulnak. Honnan jött az ötlet, hogy ő legyen a regény főhőse? Brunar az a végtelenül szabad, nagy erejű és aranyszívű figura, aki mindig is szerettem volna lenni. Kérdés persze, hogy ismer-e bárki Burnarhoz hasonló eszményi fazont a környezetében, vagy egyáltalán, a bolygónkon élők emberek között? Van személyes kedvenced a történetből? Melyik hős bőrébe bújnál a legszívesebben? Egyik hős bőrébe se bújnék bele, mert nem szívesen élnék a 12. században. Ám a király agarát, Tast bármikor befogadnám, ha Gertrúd miatt kidobnák az udvarból. A szöveg egyrészt nyelvileg nagyon igényesen van megfogalmazva, másrészt tele van aprólékos, minden részletre kiterjedő leírásokkal, amitől szinte magunk előtt látjuk az eseményeket, mintha egy film peregne előttünk…Általában minden művemet úgy írom, hogy könnyedén filmet készíthessenek belőle. A Mirrén titka című regényre ez különösképp igaz. Azt gondolom, nem hiú remény, hogy a nem túl távoli jövőben a mozivásznakon is feltűnhessen Brunar, Bánk és a többi hős alakja. Nemcsak a történet kalandossága és az igen karakteres szereplők indokolnák a filmre vitelt, de, meglátásom szerint, megfilmesíthető kortárs történelmi regényekben sem dúskálunk. A borító Herbszt László alkotása, akárcsak az előzéken látható térkép is, ami az általad készített vázlaton alapul. Bejártad az egész Pilist, mielőtt kialakítottad a regény helyszíneit? Igen. Pontosan 15 kilót fogytam, mire töviről hegyire megismertem a Dunántúli-középhegység legkeletibb vonulatát. Sokak szerint a Föld szíve a Pilis-hegységben dobog. Nem tudom, így van-e, de az bizonyos, hogy a Pilisbe érkezve valamiféle különös nyugalom szállja meg az embert. És hát az sem mellékes, hogy a korban, amelyben A Mirrén titka játszódik, roppant fontos történelmi események helyszíne a Pilis. A regény címe egy titokzatos tükörre utal, ami a történet szerint a Pilisben rejtőzött, és aki belenézett, az megláthatta a jövőjét. Te szívesen belenéznél? Ó, nem. És mindenkit lebeszélnék róla! Tizenhét éves lányom, Sára volt az első, aki elolvasta A Mirrén titkát. Amikor végzett, azt mondta: "Apu, a regény elején felmerült bennem, hogy milyen izgalmas is volna belepillantani egy jövőlátó tükörbe. Aztán a regény végére egészen máshogy gondoltam: Isten őrizzen attól, hogy tudjam a halálom időpontját, vagy lássam a majdani házasságom ilyen-olyan alakulását, esetleg ismerjem az életem akár boldogító, akár szívfájdító fordulatait. " Sárával értek egyet.