A beszéd fejlesztése olyan tevékenység, amelyet akkor is folytatunk, amikor nem is tudunk róla, legalábbis nem szándékosan tesszük.

A mindennapi életben a szülök, a nagyszülők, az idősebb testvérek is a családon belül akarva-akaratlan fejlesztik a kisebb gyermekek nyelvhasználatát. Kétféleképpen. Egyfelől azzal, ahogyan ők beszélnek, azzal, amit mondanak, ahogyan azt mondják. Mintát adnak, példát mutatnak. Másfelől pedig azzal, hogy a kisgyermekhez szólnak, vele beszélgetnek, párbeszédet folytatnak, magyaráznak neki; vagyis az élet különféle helyzeteit verbálisan, azaz szavak, mondatok kiejtésével kísérik. Évszázadokon át a felnőttek - mindenféle magyarázat vagy célzott tanítás nélkül is - képesek voltak ezt a kettős feladatot teljesíteni. Nem voltak ugyan pedagógusok, öntudatlanul mégis jól biztosították a gyermek anyanyelv-elsajátítását. A 20. század vége felé azonban ez mintha megtorpant volna. Legalábbis a mintaközvetítés, a nyelvi tudás és a nyelvhasználat mikéntjének átadása nem zökkenőmentes. A gyermekek főként az elhangzó beszéd megértésében elmaradásokat, zavarokat mutatnak. Fejlesztésre szorulnak. Feltehetjük a kérdést, hogy vajon miért? A válasz fontos, de még fontosabb, hogy késlekedés nélkül történjen valami, vagyis minél előbb segítsünk azokon a gyermekeken, akiknek szükségük van erre. Napjainkban az ösztönös fejlesztés nagyon sok gyermek esetében már nem elegendő. Ez azt jelenti, hogy célzottan, meghatározott terv és jól összeállított nyelvi anyag alapján kell foglalkoznunk a gyermekkel. Azokkal, akiknél tudjuk, hogy probléma van az anyanyelv-elsajátításukkal - például későn kezdtek beszélni vagy erősen beszédhibások - és azokkal, akiknél csak a vizsgálat, a diagnosztika mutatta ki a zavart. Ez a fejlesztő könyv nem gyógyszer, ezért bárkinek ajánlható; nem árt akkor sem, ha nincs elmaradás vagy zavar a beszédészlelésben és a beszédmegértésben. Ha viszont szükséges, akkor nagyon jó hatású. Szívből ajánljuk az itt következő modulokat mint fejlesztő egységeket mindenkinek, aki gyermekkel foglalkozik, a szülőknek és a nagyszülőknek éppúgy, mint az óvónőknek, a logopédusoknak, a gyógypedagógusoknak, a tanítóknak, a fejlesztő pedagógusoknak, a tanároknak (és még folytathatnánk a felsorolást). Noha a modulok egyfajta játékként is felfoghatók, azért sose felejtsük, hogy a gyermekeknek némelyik feladat nehéz lehet, nagy energiát igényel tőlük az, hogy közreműködjenek. Legyünk tehát türelmesek, fokozatosan fejlesszünk, és sokat dicsérjünk. Megéri. Köszönjük az anyaggyűjtésben részt vevő hallgatóink segítségét! - (Gósy Mária - Imre Angéla)