Arany János jól ismert balladáit újraolvasva mindig meglepetést okoznak modern, szaggatott-kihagyásos elbeszélésmódjukkal. A líra és az elbeszélés határait folyamatosan egymásba nyitva Arany új, távolságtartóbb, közvetettebb költői megszólalást hozott létre a romantika énközpontúságával szemben, ami alkalmat adott neki az elmélyült lélekábrázolásra is. Másrészt ezek a történetek a kísértethistóriák hagyományába illeszkednek, ami miatt a mai napig töretlen a népszerűségük. Mivel Arany esetében nem lehetséges a műfaj körülhatárolása - ő maga is bizonytalanságban hagyta az utókort arról, mely verseit tekintette balladának -, a kötet válogatója, Szilágyi Márton irodalomtörténész arra törekedett, hogy - a démonikus világ megjelenítésének tendenciáit szem előtt tartva - Arany legismertebb balladáinak körét ritkábban közölt szövegekkel tágítsa. Virtuális Arany János vezet az Arany-világbaA kétszáz éve született Arany János költészetében megjelenő állat- és növényvilággal ismerkedhetnek meg az érdeklődők azon az interaktív kiállításon, amely hétfőn nyílt Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Hosszú az út míg a költő Pest-Budára ér... A képmutogató címmel készült költői show Arany János balladáira. A zenés, táncos játékot január 10-én mutatják be a Magyar Színházban. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Lehet-e jó musicalt készíteni egy Arany János balladából?Musical készült Arany János Vörös Rébék című balladájából. Az alkotást november 5-én este hét órakor mutatják be a Papp László Sportarénában. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>