Kohav Virág Bagel boltjában a törzsvendégek sorsát ismerjük meg a regénnyé összeálló novellafüzért olvasva, amely a zsidóság, az iszlám, az istenkeresés, a szex, a gasztronómia, a gasztrománia és a húsevés filozófiai kérdéseit járja körül, sokszor szatirikus vagy abszurd módon új nézőpontokat mutatva. Könnyen magunkra ismerhetünk a szereplőkben, akik mind keresnek valamit, valakit, de leginkább válaszokat próbálnak találni, a megoldás azonban mindig kívül esik az általuk megismerhető eseményhorizonton. Rubin Eszter második kötete, a Bagel ott kezdődik, ahol Barhesz című első regénye véget ért. A korábban megismert családtagok azonban háttérbe vonulnak és új karakterek lépnek színre, így a Bagel önálló történetként is olvasható. A halálnak csak az élettel lehet ellentmondani. Ezért szól a Barhesz az életről. Ebben a tipikusan 20. századi magyar-zsidó történetben úgy fonódik össze két család sorsa, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva. Oláh Andrea Rubin Eszterrel, a szerzővel beszélgetett. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>