Edmund Husserl nem csupán a huszadik századi európai filozófia egyik kiindulópontja, akit alapító gondolkodójaként tisztel a fenomenológia, hanem filozófiája egyike a század legrejtélyesebb életműveinek. A husserli fenomenológia recepciója és a fenomenológiai mozgalom kreatív hozzájárulása nélkül a huszadik századi kontinentális filozófia szinte elképzelhetetlen. Azonban a Husserl-életmű nagy része ismeretlen volt e recepció számára, sőt az értelmezések már Husserl életében is jelentős különbségeket mutattak. Ezeket a kiaknázatlan lehetőségeket akarjuk kötetünkkel a magyar filozófiai olvasóközönség számára bemutatni, amelyekben Husserl nemcsak "utódainak kortársaként" mutatkozik meg, hanem a filozófiai hagyomány által meghatározott kérdésfeltevésekhez és diszciplínákhoz is szorosan kötődik. Meggyőződésünk szerint ez is alátámasztja, hogy a fenomenológia a filozófia örökségének és a filozófia célkitűzéseinek folytatója, és nemcsak egy alternatív és produktív, viszont a hagyományos filozófia művelésével és annak problémáival szakító látásmód összefoglaló neve. A Husserl és a Logikai vizsgálódások. Ismeretfilozófia és fenomenológiai filozófia (L'Harmattan, Budapest, 2009) című szemelvény- és tanulmánykötet után ismét egy válogatást tart kezében az olvasó, amely ezúttal Husserl eddig magyarul ismeretlen, de filozófiai munkásságának megértése, értelmezése és recepciója szempontjából megkerülhetetlen szövegeket tartalmaz. A tizenhárom szemelvényt részletes fordítói bevezetők, bibliográfia és az eddig használatos magyar terminológiára is reflektáló Husserl-szótár egészítik ki.