tt van az ember, itt van újra, itt a feje, keze, lába, itt a füle, szeme, szája, itt az epéje, a mája, itt a gyomra, a szive, itt a sorsa magára hagyva vagy épp együtt valaki mással, itt van az ember, itt van újra, szép mint mindig. Halálárnyék, éles fény. Indulás és érkezés, víz, alma, kenyér, keksz. Egy nagyszerű életmű fontos állomása: Háy János új versei. „Amikor verseit olvasom, úgy érzem, hangszerével egybeolvadó zongoraművész játékát hallom. – Láng Zsolt Balla Zsófiáról írt az ÉS-ben. A költőnő születésnapi köszöntője mellett az Élet és Irodalom friss számában olvashattok esszét Szilasi Lászlótól, verset Háy Jánostól és tárcát Turi Tímeától. Sőt a lapszámban szó esik Reisz Gábor Rossz versek című filmjéről, Röhrig Géza Angyalvakond című verskötetéről, sőt Radnóti Sándor tollából olvashattok egy írást, mely egy XIX. századi kritikus, Johh Ruskin válogatott írásokat tartalmazó kötetét mutatja be. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>