Az ókor olimpiai játékai a címe Kertész István egyetemes történelmi könyvének. Hogyan segítette fél tucat végső győzelemhez a birkózó Milónt az általa elfogyasztott kakaszúza? Miképp koszorúzták bajnokká a pankrationban első Arrakhión holttestét?

A görögországi Olimpiában/Olümpiában mindmáig megtalálhatók az antik olimpiai versenyek tárgyi emlékei. Ott, az árnyat adó platánok, a buján virágzó leanderek között magasba törő dór oszlopok engednek a képzeletnek tág teret, hogy az épületromok látványától áthatva kedvet kapjunk ókori olimpiai játékok történeteinek megismeréséhez. Hogyan segítette fél tucat végső győzelemhez a birkózó Milónt az általa elfogyasztott kakaszúza? Miképp koszorúzták bajnokká a pankrationban első Arrakhión holttestét? Miért vallotta magát Szürakuszai polgárának a krotóni futó, Asztülosz? Hogyan lett olimpiai bajnok a spártai királylány, Küniszka a férfiak uralta sportvilágban? Miért nem léphettek be férjes asszonyok a versenyjátékok idején Zeusz szent ligetébe, és miképp kerülte el a büntetést a törvényt megsértő asszony, Kallipateira? Mindezekre és más érdekes kérdésekre választ kap az olvasó, aki a könyv végén szereplő Kitekintésből megtudhatja, mit értett meg és mit értett félre az antik hagyományra támaszkodó modern olimpizmus az ókor olimpiai játékaiból.