Az elsős és másodikos tankönyv 3+3 bontásban dolgozza fel a kerettantervi első évfolyampár hat nagy témakörét. Tehát első évben az Én magam, Én és a társaim , Én és közvetlen közösségeim , a második évben az Én és tágabb közösségeim, Én és a környezetem, Én és a mindenség témákat járja körül. (A kerettanterv ez utóbbi kettőt összevonja, de a tankönyvünk két fejezetbe teszi. ) Ennek az az oka, hogy a résztémák változatossága miatt hasznosabb lehet, ha egy nagy témakörre 8-10 óra jut, így mélyebben ismerhetjük azt meg. A második évfolyamos tankönyvben négy témakör szerepel, mivel a kerettantervi óraszámok miatt a harmadik nagy fejezetet ebben az évben is folytatjuk. A felvetett témák már néhol komolyabbak, nehezebbek – például a családi viszonyoknál, fogyatékosságnál, társadalmi egyenlőtlenségeknél. Az első könyvben még csak illusztrációként szereplő Panka és Peti figurája többször feltűnik együtt gondolkodva a gyerekekkel. A játékok, képek, irodalmi szövegek mellett fogalomértelmezéseket, vitát, egyszerűbb kutatómunkát is alkalmazunk, valamint bevezetjük a közös projektmunkát. A témakörök – például a más kultúrák megértése, lakóhelyünk ismerete, környezetvédelem – több információgyűjtést, ismertető szöveg feldolgozását is igénylik. A tankönyvben 2-4 oldalas leckék szerepelnek, tehát egy-egy kerettantervi résztémát több lecke vesz át. Ez segítheti egy tanóra tervezését, de nem szabad, hogy beszorítsa a tanítót úgy, hogy az összes leckének minden feladatát el akarja végezni. A tanítás koncepciójának továbbra is a rugalmasság , tanulókhoz való alkalmazkodás az egyik alapja. Tankönyvünk ezért a módszertani eszközök és tevékenységek széles palettáját kínálja – elsősorban a tanító munkáját segítendő, hogy az adott tanítási helyzetben a véleménye szerint legalkalmasabb, a csoportnak leginkább megfelelő módszert válassza. Ezek: ráhangoló játékok, versek, esetelemzések – irodalmi szemelvények, képregények vagy valós tapasztalatok feldolgozása megbeszéléssel, egyéni véleményalkotás írásban vagy képi kiegészítőkkel, véleményalkotás és -egyeztetés beszélgetés és vita segítségével, asszociációs feladatok – képek, versek alapján – a nem tudatos és affektív tényezők, valamint személyes tapasztalatok előhívására, dramatizálás, szituációs játékok, alkotómunka, ismeretszerzés, kutatás, projektmunka, kommunikációs technikák megismerése. A projektmunkák egy része iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik. A leckék felépítése, amely egyben óratervezési javaslat is – egy sémára épül: ráhangoló feladat – témabemutatás – témafeldolgozás – levezetés , illetve lehetnek egész projektórák . A ráhangolás célja, hogy könnyed formában előhívjuk a gyerekek gondolatait, érzéseit, megmozdítsuk a tudását a témával kapcsolatban. Erre leginkább játékokat, képeket, verseket alkalmazunk. Témabemutatás történhet képek, szituációk, irodalmi szövegek: mesék, regényrészletek segítségével, a feldolgozás legfontosabb eszköze a megbeszélés, később vita, a szituációs játékok, dramatizálás, és igen sok az egyéni alkotás, rajzolás, színezés vagy közös kézműves tevékenység. A módszerek maguk is fejlesztik mind az önismeretet, mind a társak ismeretét és az együttműködést. Egyre többször javasoljuk a páros és a csoportos munkát, feltehetőleg hamar megszokják a gyerekek, és szívesen dolgoznak így. A szövegeket elsősorban felolvasásra, tanítói bemutatásra szánjuk, elsősorban azért, hogy a tanulók energiája csak a figyelemre, megértésre és memóriára fordítódjon. Másrészt a közös mesehallgatás bensőségesebb hangulatot teremt, továbbviszi a szóbeli közlés érdekességét, változatosságát, miközben a belső képek ugyanúgy formálódnak, mint olvasás közben. A szövegek értelmezését csak a legszükségesebb mértékben javasoljuk – nem az olvasásórán megszokott módon –, koncentráljunk inkább a bennük foglalt eseményekre. Célunk volt az is, hogy minél több klasszikus és kortárs szerző műve jelenjen meg, különösen a kortárs gyermekverseket ajánljuk. Nagy számban szerepelnek alkotó feladatok, hol egyéni, önkifejező céllal, hol a közös munka megtapasztalása céljával. A grafikai szervezők ugyanazok, mint korábban: rózsaszín feladatszám jelöli a témára hangoló feladatokat, zöld a szövegfeldolgozást, sárga a témafeldolgozó egyéb feladatokat és lila a kreatív szakaszt. A piktogram a tevékenységfajtát jelöli, bár van olyan feladat, amihez többféle tevékenység tartozik, itt a legfontosabbat jelöli a piktogram. Tanmenetjavaslatunk végén mellékletben találhatók a játékok leírásai és a tankönyvben nem megadott szövegek .