Jókai Mór, sikereinek csúcsán, 1853-ban földet vásárol a Svábhegyen, és virágzó kertgazdaságot varázsol háromholdas, ősvadon borította birtokára. Miközben a Kárpáthy Zoltánt írja, talajt művel, napszámosai élén bozótot irt, hogy aztán nagyarányú szőlő- és gyümölcsfaültetvény telepítésébe fogjon. A Kertészgazdászati Jegyzetek egy sokak által eddig ismeretlen oldaláról mutatja be a halhatatlan elbeszélőt. A tanulmánykötet szemléletes, könnyed stílusa élmény az irodalombarátok számára, de tapasztalatra alapított hasznos tanácsait korunk agrárszakemberei is eredményesen hasznosíthatják.