Az én életemben éltető épségem - komoly tudós bizonyára nem választ egy tanulmánykötetnek ilyen címet. Következésképp: én nem vagyok komoly tudós. Számomra az irodalom, a régi irodalom különösképpen, mindig maga volt az élmény, a szórakozás és sokkal kevésbé a munka. ""Az nem igaz, hogy negyven évig dolgoztam. Én csak mulattam negyven évig"" - vallja Mikszáth mester. A bokájáig sem érek, de ennyiben hasonlítunk. E könyv írásai mind megjelentek, könyvek utószavaként, köszöntő kötetekben, konferenciakiadványokban, folyóiratokban. Van, amelyik pár éve, van, amelyik pár évtizede. Némely esetben átírtam eme tanulmányokat - nem hagyhattam figyelmen kívül az újabb szakirodalmat, vagy rájöttem, hogy korábban tévedtem stb. -, többnyire azonban az egykori szövegeken nem, vagy keveset változtattam. Azt persze nem tudom, hogy itt és most, az ukrajnai háború idején, érdekel-e valakit egy 17. századi apáca élete, avagy az, hogy ki a szerzője az Eurialus és Lucretiának? Legtöbb írásom valahogy kötődik a régiség szerelemképéhez.