A kétezres évek második felében a közvéleményt erősen foglalkoztatta az akkor Magyarországon újdonságnak számító EMO-szubkultúra. Míg fiatalok ezrei jártak-keltek szemükbe fésült, feketére festett hajjal és fekete festékkel kihúzott szemmel, a My Chemical Romance és a Tokio Hotel zenéjét hallgatva, a magyar média járványszerűen terjedő depresszióról, öngyilkossági kísérletekről, halálkultuszról, a szexuális identitás válságáról cikkezett. Guld Ádám alapos és informatív könyve a kortárs szubkultúra-kutatás és médiatudomány komplex eszközeivel elemzi az irányzat társadalmi jelentőségét és hazai médiavisszhangját. (Havasréti József )