"Az Isteni színjáték Dante szerint komédia, az emberi színjátékot viszont Madách Imre -tragédiának- nevezi. Az ember tragédiájában Madách a történelmi múlt mellett a jövőbe is betekintést nyújt. A jövőbe - a mi jelenünkbe -, a globalizáció, a robotok, a homo-digitális világába, ahol személyi kódszám a nevünk, klónozzuk az élővilágot, múzeumba zárjuk az érzelmeket és a szellemiséget. Madách nem mondja ki, de világosan utal arra, hogy ez a vég - és remélhetőleg csak a civilizációnk számára. Az ember kimenekülhet a világűrbe, esetleg túlélheti a katasztrófát a föld alatt, vagy a sarkvidéken, majd kezdheti az egészet... elölről.

Az ember tragédiája nem csak a magasabb eszmékért és ideálokért való kilátástalan évezredes küzdelem, hanem inkább az a tény, hogy azóta, amióta tudomást szerzett önmagáról - egyedül van; valamint az, hogy végső soron minden küzdelem a puszta létért való harcra korlátozódik: enni vagy nem l/enni.

Ádám magára van, nem érti meg senki. A számára annyira fontos nép először éljenez, majd feszítsd meget kiált. Éva, a sokat dicsőített nő, aki a maga külön tragédiájával mindenütt jelen van - fejezetről fejezetre mint rabszolga, mint szajha, feleség, apáca, táncosnő, forradalmár, udvarhölgy, vagy anya -, nem vesz részt a küzdelemben és a vívódásokban - átalussza a komédiát. Az állandó kísérő Lucifer - Ádám másik énje, a vitapartner, az anyagi világ kötődéseitől mentes szabad szellem megvilágítja a dolgok lényegét, de megoldást nem tud kínálni. Az Úr sincs mellette... pihen... és nem ígér semmit... te csak küzdj és bízva bízzál. "
(Orth István)

2023-ban Madách Imre születésének 200. évfordulójára is emlékezünk. Ennek apropóján készült el legújabb kiadványunk, a költő fő művének, Az ember tragédiájának újrakiadása, Orth István képzőművész gyönyörű illusztrációival.