Kisenciklopédia 15. - hősiesség, tisztesség, méltóság

A ?Magyar Forradalom és Szabadságharc 55. évfordulójára megjelent kötet – mert valójában kötetről, és nem a hagyományos értelemben vett tudományos füzetről van szó! – szerzői a szerkesztő kivételével nem hivatásos történészek. Visszaemlékezésüknek azonban – ahogyan dr. Pákh Tibor fogalmaz – a személyesen megélt történelemben 1956-os szabadságharcunknak óriási jelentősége van. 1956-os forradalmárok vallanak a legszemélyesebb élményeikről. A vallomások döntő többsége először lát nyomdafestéket, először jut el a nagybetűs Olvasóhoz. A Hősiesség, Tisztesség, Méltóság alcímet viselő kötet szerzői között ott találjuk Albert Camus Nobel-díjas írót, akinek A magyarok vére című, metaforává nemesedett vallomását ezúttal nemcsak magyar, hanem francia, angol és német nyelven is olvashatjuk. Márai Sándor Mennyből az angyal című verse nemcsak egyetlen forradalmi antológiából, de a mostani ünnepi kiadványunkból sem hiányozhat. Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke örök érvényű igazságot fogalmaz meg a forradalomról. Akárcsak Hannah Arendt. XVI. Benedek pápának, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának az ötvenedik évfordulóra kiadott angol nyelvű üzenetét, az Európai Parlament állásfoglalását, José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének az Országházban az 50. évfordulón, az ünnepi megemlékezésen elhangzott felszólalását, az Orosz Felsőház nyilatkozatát, a kanadai parlament határozatát, az MVSZ rendkívüli, emlékező Küldöttgyűlésének az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc ötvenedik évfordulóját köszöntő Népek Krisztusa, Magyarország címet viselő nyilatkozatát – magyar, angol és francia nyelven – Ötven év múltán – A világ 1956-ról 2006-ban fejezetcím alatt tárjuk az olvasó elé. Tizenöt egykori ötvenhatos forradalmár Az általam átélt forradalom címen fogalmazza meg 1956 egyetemes tanulságait és legszemélyesebb élményeit. A visszaemlékezők egy része Magyarországon, más részük a nagyvilágban szétszóródva élte, éli a maga, 1956 eszméitől elválaszthatatlan életét. A visszaemlékező, egykori forradalmárok előrehaladott korúak. A most közölt vallomások – úgymond – történelmi hátszelet kapnak, hiszen egyéni életútjuk felvillantásával az azóta eltelt ötvenöt esztendőről is megcáfolhatatlan ítéletet mondanak. Mindannyian elismerést, hírnevet vívtak ki a magyar nemzet egészének, amivel a magyar nemzet máig nem élt, nem kamatoztatta az 1989. évi rendszerváltást követően. Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc napjai című fejezet Nagy Imre mártír miniszterelnökről közöl összeállítást, közli Mindszenty József hercegprímás első üzenetét valamint 1956 kronológiáját. A füzet tartalmazza a Magyarország hatvanhat városában végrehajtott sortüzek térképét és a megtorlás vértanúinak névsorát is. A kiadvány zárófejezete jogos követeléseinket és 1956 „temetetlen hulláit tartalmazza. A Magyarok Világszövetsége tényfeltáró elemzése kimutatja, hogy az 1956-os szovjet katonai intervenció 50 milliárd dollár kárt okozott Magyarországnak és a magyar népnek. A fasizmus minden üledéke? – A szörnyű levél címen, 251 magyar író szörnyű levelét olvashatjuk az ENSZ ötös-bizottsága 1956-ról szóló jelentésének közgyűlési tárgyalása ellen. A Magyarországon ma is álló ’56-os szovjet emlékművek jelzik, hogy nagyon sok a tennivaló addig, amíg a Magyar Forradalom és Szabadságharc méltó helyet foglal el minden magyar tudatában és emlékezetében. Mindez olyan többletet kölcsönöz a kiadványunknak, amelyhez hasonlóval nagyon kevés antológia, válogatás büszkélkedhet, hiszen a visszaemlékezők a terjedelmi korlátok miatt csak a legfontosabb emlékekre, élményekre összpontosíthattak. Minden soron, mondaton átsüt, átüt – mint a fehér gézen a vér – a megélt élmény, emlék semmi máshoz nem hasonlítható varázsa. A történészek dolga, hogy alapos kutatásokkal az állításokat igazolják, esetleg árnyalják. Tófalvi Zoltán