Mikos Éva (1976. -) a Pécsi Tudományegyetemen, magyar-néprajz szakon 2001-ben végzett. Azóta az MTA Néprajzi Kutatóintézete Népköltészeti Osztályának munkatársa. PhD-fokozatát Pécsen szerezte 2008-ban. Érdeklődési területe a történeti folklorisztika, a szóbeliség-írásbeliség kettőssége. Tíz éve kutatja a XVIII-XIX. ponyva- és kalendáriumirodalmat, tanulmányai ennek a kötetnek a témája mellett irodalom- és antropológiatörténeti kérdéseket tárgyalnak. Ez a könyv a XIX. századi nemzetépítési folyamat narratív hálózatának alapját jelentő honfoglalás-elbeszélésekkel foglalkozik. Mindezt sajátos nézőpontból teszi, nem ennek a gondolatrendszernek az alkotóinak, hanem a népes befogadó tábornak a nézőpontjából. A paraszti közösségek zártsága ebben a korszakban kezd oldódni, ennek egyik következménye a világképük szélesedése, amelyhez nem kis részben járult hozzá az írásbeliség terjedése és a kifejezetten ennek a rétegnek a számára készülő olvasmányok megjelenése. Ezek egyik kitüntetett célja a tömegek nemzeti öntudatra való nevelése volt. A szerző a népnek szánt népszerű olvasmányok nemzeti narratívájának alakulását követi végig, azt a folyamatot, amelynek során az elit soraiban a középkorból fennmaradt nyomok alapján megkonstruálódott a honfoglalás elbeszélése, majd a középosztály szűrőjén keresztül popularizálódott, és a célközönség igényeihez alkalmazkodott. Hatása a jelenben is érvényesül, a nem hivatalos múltértelmezések ugyanis a XIX. századihoz nagyon hasonló eszközökkel beszélik el a magyarság eredetét. Az „Árpád Pajzsa című eme kiadványt a XIX. századi nemzetépítési folyamat narratív hálózatának alapját jelentő honfoglalás-elbeszélések iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.