Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a patriarchális családban (1500–1918) Szerkesztette: Erdélyi Gabriella Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2021

Kötetünk borítóképe – a csecsemőt kezében tartó dajka, a fölé hajoló látogatókkal és a távolabb pihenő középosztálybeli anyával Munkácsy Mihály festményén – arra hívja fel a figyelmet, hogy a szülői gondoskodás a korábbi századokban kollektív felelősség volt, amelynek gyakorlatai és normái azonban a 19. században átalakultak. Jelen kötet lapjain találkozhatunk a lányaival bensőséges kapcsolatot ápoló 17. századi arisztokrata anyával, noha a történészek szerint ez nem jöhetett volna létre, mivel a feleségi kötelességeiket teljesítő előkelő anyák nem töltötték be az elsődleges gondozó szerepét gyermekeik mellett. De megjelenik előttünk a lányainak csecsemőszoptatás ügyében tanácsokat osztó aggódó nagyapa alakja is, noha a korabeli, 19. századi „kenyérkereső" férfiaktól nem várták el, hogy aktívan részt vegyenek gyermekeik mindennapjaiban, s a történészek az otthon női meghittségének és a férfiak uralta nyilvános versengés szférájának kettéválásáról beszélnek. Ugyanígy nem illik a sztereotipikus képbe a kisgyermekekről odaadóan gondoskodó mostohaanya, vagy a mostohaunokájának nagyvonalú örökséget hagyó mostohanagymama alakja sem. Vajon kivételes esetekkel állnánk szemben? A történészek szerszámosládáját sokoldalúan hasznosító elemzések tanulsága inkább az, hogy a családi viszonyok vizsgálata során nem érdemes a normákból és domináns diskurzusokból kiindulnunk, mert ezek meglehetősen korlátozott hatást gyakoroltak az intim szféra mindennapi gyakorlataira. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 300 oldal Tartalomjegyzék: I. Bevezetés Erdélyi Gabriella: A szülői szerepek és a történészek II. Anyaság és apaság a kora újkori nemesi családmodellben Orgona Angelika: A Kornis-ház. Családfői szerepek, gondoskodás és érzelmek a 17. századi Erdélyben Erdélyi Gabriella: Két anya között: Nyáry Krisztina özvegysége és újraházasodása III. A szülői szerepminták átalakulása 1750 után László Zsófia: Az anyaság ideálja a 18. századi nyomtatványokban Kucserka Zsófia: Testvériség - nővériség: Kornis Anna és Kornis Klára Tamás Máté: Családi vállalkozás és vallásváltás: multiregionális rokoni kapcsolatok a 19. század eleji Habsburg Monarchiában Molnár Ágnes: A kiskanizsai szülők gyermekeikkel kapcsolatos attitűdjei és aspirációi a 19. század végén és a 20. század elején IV. Mostohaszülők és mostohagyermekek - a számok nyelvén Tózsa-Rigó Attila: Családi mozaikok. Családtípusok és újraházasodás a 16. századi Pozsonyban Koloh Gábor: Párválasztás, házasság és vőség az Ormánságban (1795-1886). Hagyományos és mozaikcsaládok a református házassági szerződések alapján Bozó-Szűcs Diána: Újraházasodás és mozaikcsaládok az aszódi evangélikus közösségben (1800-1870) Tőtős Áron: „Gyermeket tartunk örökbe bitang. Árvasorsok a 19. századi Marosvásárhelyen