Wieslaw Kielar született 1919. augusztus 12-én Przeworskban, Lengyelországban, meghalt 1980. június 1-én. Egy lengyel politikai deportált, aki öt év fogságban élt Auschwitzban. Az „Anus Mundi című eme könyvében elmondta a történetét. Lengyelország német katonai megszállása idején a története szorosan kapcsolódik Auschwitzéhoz... A kötet eredetileg megjelent 1972-ben, majd magyar nyelven először 1978-ban. Ami ebben a pokoljárásban vonzó - különös, hát a borzalomnak is lehet bája? -, az maga a szerző személye, a vézna, szőke fiúé, aki öt esztendőt töltött a halál árnyékában. Tizenkilenc éves volt, amikor a 290-es számot kapta Auschwitzban, s az érkezéskor még azt kérdezte magától: „Auschwitz? Az ördög hallott róla. És milyen lehet egy koncentrációs tábor? Hamarosan megtudom. Ami azt illeti, alaposan megismerhette öt esztendő alatt. Megtanulta a túlélés művészetének minden naprakész csínját-bínját, a fogarany, a cigaretta, a krumpli csereértékét, illetve az emberélet értékének teljes semmibevételét. És megismerte Wieslaw Kielar a halál minden fajtáját, mielőtt megismerhette volna a szerelmet, az életet. Alvilági útikalauz ez a fekete memoár; felsorol minden pokolbeli látnivalót, és mint minden jó útikalauz, végül a halál glosszáriumát is közli, azt a német társalgási nyelvet, amelyet rabok és rabtartók egyaránt beszéltek. Az „Anus Mundi című eme kiadványból a haláltáborok kora után született nemzedékek megismerhetik azt a világot, amely ugyan már távoli, de amelyről a haladó emberiség nem feledkezhet meg soha...