Papp Ágnes Klára kötete a nemzetközi humán tudományban "térbeli fordulat"-ként ismert szemléletváltás és az abból következő vagy azzal összhangban álló irodalom- illetve kultúraelméleti elgondolások tükrében vizsgálja a modern és posztmodern magyar regény városábrázolásainak tér-idő viszonyait. Az első rész a századforduló magyar modernizmusának a témafelvetés szempontjából figyelemre méltó regényeinek (Kaffka Margit, Móricz, Kosztolányi, Krúdy, Karácsony Benő válogatott műveinek) kisváros-poétikáját elemzi, elsősorban a kisváros-metropolisz dichotómiát körüljárva. A második rész a modern és posztmodern városábrázolás összehasonlítása mentén vizsgálja Ottlik Géza és Lengyel Péter két-két regényét, majd pedig a magyar mágikus realista próza tér-idő ábrázolásának jellegzetességeit (Grendel Lajos, Gion Nándor, Kolozsvári Papp László és Fehér Béla prózája alapján). A kötet harmadik részében a posztkoloniális irodalomtudomány és kultúraelmélet felismeréseinek tükrében, a magyar irodalomtudományos diskurzus paradigmaváltó párbeszédébe bekapcsolódva gondolja újra a kisebbségi irodalom és a hozzá kapcsolódó fogalmak (anyaország, kánon stb. ) definícióit, hogy aztán ennek az elméleti diskurzusnak a kontextusában elemezze Láng Zsolt "áltörténelmi" regényeit, mágikus realizmus által áthatott tér-idő viszonyait. Torma Tamás a 13 évvel ezelőtti olaszliszkai lincselés áldozatának, Szögi Lajosnak az emlékművéről írt az Élet és Irodalom 2019/36. számában. Halasi Zoltán és Csontos Erika beszélgetése, Váncsa István gasztroesszéje, Darida Veronika recenziója, két kritika Szeifert Natália új regényéről Kész Orsolya és Láng Zsolt tollából, Áfra János, Falcsik Mari versekkel, Nyirán Ferenc, Szántó T. Gábor és Vörös Anna prózával, Mán-Várhegyi Réka tárcával jelentkezik a szépirodalmi rovatban, Torma Tamás pedig az olaszliszkai emlékhelyekről ír építészeti műbírálatot. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>