Novák Valentin tanulhatatlan talentumokkal megáldott szerző, aki minden idegszálával arra törekszik, hogy jól értse és pontosan olvassa önmagát. Líraisággal gazdagon erezett írásaiban nem nehéz észrevenni az elbír-e engem a világ, és elbírom-e én a világot, illetve a mennyi valóságot bír el a költészet, és mennyi költészetet bír el a valóság dilemmáját. Reális és szürreális határán mozgó, mégis a valósággal viszonylag nagy felületen érintkező írásain minduntalan átüt a léptéket és mértéket jelentő másik világ hamvas bájjal vegyített mágiája, a rögvalóságon fölülemelkedő lehetséges világ igéző látomása. A komplex élmény- és érzékenységformákra épülő, helyenként roppant szellemes és szórakoztató írások az egyediség és egyszeriség élményével ajándékozzák meg az olvasót. (Ködöböcz Gábor) Teli vannak ezek a szövegek humorral, iróniával és szarkazmussal, kétségbeeséssel, és könnyednek tetsző, nagyon is nehéz legyintésekkel, pökhendiséggel és egyúttal írói alázattal. Szövegek, amelyeket egy kiforrott írói szemlélet fog össze. Látszik a kimunkált nyelvkezelés az írásokban, a szemléleti biztonság, az időfelbontás csöppet sem öncélú kezelése-játéka-rejtvénye, a tapasztalati és műveltségélmények átütése a csomagolópapíron... (Zalán Tibor)