Tanulhatunk bármit a drogosoktól? Tudjuk egyáltalán, közülünk hányan szenvedélybetegek? A munkamániát még most is gyakran erénynek tekintjük, az alkohol-, nikotin- vagy internetfüggőség, a szex- vagy vásárlásmánia, az étkezési zavarok a normális társadalomban sem ritka jelenségek.
Vajon mi bajunk az életünkkel, hogy önmérgezéssel próbálunk enyhülést találni? Miért olyan nehéz megszabadulni rossz szokásainktól még akkor is, ha azok egészségünket vagy az emberi kapcsolatainkat veszélyeztetik? Magyarországon, mely az alkoholizmus szempontjából a világ „vezető országai közé tartozik, különösen égető kérdések ezek.
Honnan erednek a pillanatnyi fájdalommentességet, örömöt és megkönnyebbülést előidéző kémiai szerek, valamint a különböző viselkedések iránti addikciók? A sóvárgás démona plasztikus példák sorával tesz egyértelművé, hogy az ok nem az egyén hibáiban, és nem is a genetikai tényezőkben, hanem a függő személy által átélt szenvedésekben és veszteségekben keresendő.
A sóvárgás démonában dr. Máté Gábor, a világhírű magyar lélekgyógyász saját klinikai tapasztalatai és a legfrissebb tudományos eredmények segítségével elemzi a függőségeket, és segíteni próbál, hogy felszabadulhassunk az érzelmeinket és viselkedésünket uraló erők alól.
A hiány és az üresség érzése átitatja az egész kultúránkat. A szerhasználók sokkal fájdalmasabbnak élik meg ezt az űrt, mint a legtöbb ember, és sokkal kevesebb lehetőségük van elmenekülni előle. Mi, többiek, más lehetőségeket találunk az ürességtől való félelmünk leküzdésére vagy arra, hogy eltereljük róla a figyelmünket. Ha semmink sincs, amivel lefoglalhatnánk az elménket, elhessegethetnénk a rossz emlékeket, a zavaró gondolatokat, a nyugtalanságot vagy a mentális tehetetlenséget, akkor tör ránk az unalom. A drogosok mindent elkövetnek azért, hogy ne maradjanak ilyen módon egyedül bezárva a saját elméjükbe. A különféle betegségek szenvedélybetegeknél ugyanez történik, csak náluk kevésbé erőteljes a késztetés, hogy elkerüljék az üresség rémét.
„Máté Gábor empátiával fordul az általa kezelt szenvedélybetegek felé, nyugodt, ítélkezés nélküli, együttérző figyelemmel kíséri a bennük zajló folyamatokat
The Walrus

„Egy olyan gyógyító könyve, akit nagyon meg kell becsülni, és egy olyan könyv, ami a legjobbkor érkezett
Naomi Klein

„Nagyon hasznos könyv mindazok számára, akik a buddhizmus és a nyugati pszichológia közötti szakadékot igyekeznek áthidalni
James Hughes