Szerző: Maczó Balázs
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalak száma: 192
Megjelenés: 2023. július
Kötés: Kartonált
Sorozat: Sétakönyvek

A budapesti VIII. kerület egy-egy utcaképe talán nem tartozik a bédekkerek kedvenc hangulati fotói közé, a Sétakönyvek sorozatunk legújabb részéből azonban kiderül: a helyiek által sokszor csak Népszinyónak becézett utca meglepő építészeti és történelmi értékekkel bír, amelyekre Maczó Balázs várostörténész hívja fel a figyelmet. A sorozat újlipótvárosi, terézvárosi, városligeti, Margit-szigeti sétái után újra különleges városnézésre invitáljuk az olvasót-nézőt. Nézze, figyelje a homlokzatokat, a díszítéseket, az egykor előkelőnek és modernnek számító Népszínház utca sarokházait, s merengjen el Budapest e városrészének egykori és mai csodáin. Mert ahogy a szerző is írja: "az 1910-es évek Budapestjének legmodernebb utcájában vagyunk, ahol nemcsak lakni volt sikk, de idejárni vásárolni vagy igénybe venni valamilyen szolgáltatást is. A házak homlokzatai szinte vetekednek egymással: melyik a legbátrabb, legnagyobb, legkreatívabb, egyszóval: melyik a legmodernebb. Az itteni bérháztulajdonosok városszerte azzal reprezentáltak, hogy ki tudja megfizetni a legnevesebb tervezőt, akitől rendre ötletes, újszerű építészeti megoldásokat vártak el. "

Sétára fel!

Részlet:

No de hogy is nézett ki ez a környék korábban? Józsefváros – ahogyan Terézváros és Ferencváros is – a 18. század folyamán alakult ki. Nevét 1777-ben kapta az uralkodó, Mária Terézia fia, a későbbi II. József után. A városrészen több fontos útvonal haladt keresztül, amelyek az ország különböző pontjai felé vezettek. A mai Népszínház utca Rákoskeresztúr és azon keresztül az Alföld felé vezetett. Ez idő tájt még nem álltak itt házak. A Kerepesre vezető út (a mostani Rákóczi út) torkolatánál 1711 óta ott állt a Szent Rókushoz címzett kápolna. Mellette 1798-ban nyílt meg a Szent Rókus Kórház, amely szegénykórházból vált közkórházzá. Emögött (a mai Blaha Lujza téren) a 18. század végén egy agyagbánya tátongott. A mai Népszínház utca körülbelül a Kiss József utcáig volt beépítve, a bal oldalon majorságok, jobbra Józsefváros földszintes, falusias házai sorakoztak. Azokon túl homokos síkság terült el. Ennek a rendezésekor aztán 1785-ben ide költöztették át a mai Erzsébet térről az állatvásárt. Ez kétségkívül nagy forgalmat generált a területen. A hentesek mellett jellemzően fogadók nyíltak az utca mentén, amelyek a vásározók igényeit szolgálták ki. Az sem véletlen, hogy a Népszínház utca két keresztutcáját is a fuvarosokról nevezték el (Nagy Fuvaros utca, Kis Fuvaros utca). A vásár közelsége vonzott bizonyos foglalkozásokat, s e szakmák művelői jellemzően itt, a vásártér körül telepedtek le. Bérkocsisok, kerékgyártók, asztalosok, kocsifényezők, lakatosok, bádogosok stb. lakóhelye volt ez a külső józsefvárosi rész, ami kifejezetten kedvező volt abból a szempontból, hogy az itteni telekméret lehetővé tette műhelyek létesítését is. A 20. századig ez a kispolgári miliő jellemezte a városrészt.