E könyvben szereplő írásaim és a dokumentumok mindenekelőtt a nemzet ügyéről és így az egyén és a közösség szabadságának állapotáról szólnak, különös tekintettel az állam demokráciát garantáló, annak intézményeit megteremtő szerepéről, kötelességéről. Szólnak ezek az írások a lokális és a globális kapcsolatáról, a Tőke és az Ideológia túlkapásaiból fakadó, nemzeteket és egyéneket egyként fenyegető veszélyekről, a nemzeti értelmiség nem szűnő felelősségéről. Ezek az írások Európának - politikai értelemben vett - keleti fertályán születtek, a világnak abban a részében, ahol az emberek hét, illetve négy és fél évtizeden keresztül, különböző mértékben ugyan, de meg voltak fosztva tényleges állampolgári jogaiktól, s a magyarok nemzeti létüket sem élhették meg szabadon. A kelet-európai értelmiség számára hozadékként - a két világrend megéléséből fakadóan - maradt a tapasztalat, amilyennel Amerika vagy Nyugat-Európa nem rendelkezik. Ebből a tapasztalatból, másfajta tudásból olyan - nem utolsósorban erkölcsi - tőke kovácsolható, mely az egész emberiség számára kamatozhat.