Szerző: Béli Gábor Dialóg Campus Kiadó, 2009

Az a tény, hogy az úgynevezett nemesi megye első választott tisztviselői a szolgabírók voltak, adatok sokaságával igazolható. De ebből, mint ezt a tudomány számos művelője fenntartás nélkül elfogadja, csakugyan az következik, hogy őket a megyék nemesei saját kebelből választották már a kezdetektől? Egyáltalán meddig vezethető vissza működésük? A magyar megfelelő és egy 1332-ben adott levélben szereplő judices servientum jelölés, ami szó szerint adja vissza a magyar nevezetet, elégséges bizonyítéka annak, hogy a szolgabírók tevékenysége összekapcsolható az 1232-ben Kehidán bíráskodó zalai királyi szerviensekkel, és ezáltal a kezdetek akár a XIII. század első felére, vagy, miután szokásos nevük judices nobilium: nemesek bírái, legalábbis a királyi szerviens és nemes jogállást formálisan, ezzel együtt egyetemes hatállyal azonosító 1267. évi dekrétum kiadást megelőző időkre tehetők? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat. Doktori értekezések a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán - A sorozat 1. kötete A sorozatszerkesztő személyes ajánlója: A tudományos fokozat megszerzése döntő jelentőségű esemény minden fiatal kutató számára. A sikeresen megvédett doktori értekezés megnyitja az utat a magasabb oktató beosztás előtt, az eredmények közreadása pedig szűkebb vagy tágabb szakmai körben ismertté teszi a nevét. Magyarországon a doktori képzés és az ahhoz kapcsolódó PhD-fokozat megszerzése másfél évtizedes múltra tekint vissza. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán az első között alakult meg a doktori iskola, ahol eddig negyvenkilencen szereztek tudományos fokozatot. A Doktori Értekezések a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán című sorozat megindításával a Kar és a Dialóg Campus Kiadó az utóbbi években született legszínvonalasabb értekezéseket kívánja közreadni. Kengyel Miklós sorozatszerkesztő A kötet adatai: Méret: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2009 Terjedelem: 208 oldal Tartalom: Bevezető 7 I. fejezet: Álláspontok a szolgabírók és a megyei törvényszék eredetéről 9 II. fejezet: A „négy nemes bíró megjelenéséig lejátszódó átalakulási folyamat a XIII. század társadalmában 17 1. Nobiles II. András uralkodásának végéig 18 2. Servientes regis megjelenése és jogállásuk a XIII. század elején 20 3. Nobilies és servientes regis jogállás azonosulása 35 4. Az 1267. évi dekrétum 39 III. fejezet: Az első szolgabírók 47 1. Nemes bírótársak feltűnése a vidéki bíráskodásban 47 2. A nemes bírótársakkal működő bíróságok sajátosságai III. Andrásig 59 3. A nemesek négy bírójának feladatait szabályzó első dekrétumok korszaka 69 IV. fejezet: A szolgabírók eredete 83 V. fejezet: A négy szolgabíró szerepe az Árpád-kor végén működő vidéki, megyei bíróságokban 91 VI. fejezet: A négy szolgabíróval eljárt bíróságok a XIV. század első felében 105 1. A megyei törvényszék 105 1.1. A törvényszék szervezete 105 1.2. A működés rendje 120 1.3. A működés köre 134 1.3. 1. Bíráskodás (hatáskör, illetékesség) 134 1.3. 2. Közreműködés más bírók vagyoni büntetéseinek végrehajtásában 143 1.3. 3. Pénzügyi igazgatási teendők 146 1.3. 4. Hiteleshelyi tevékenység 147 2. Bírói közgyűlések 149 2.1. A nádor és más királyi parancsból eljáró bíró által tartott közgyűlések 153 2.2. A megyésispán és vicéje által tartott közgyűlések 161 VII. fejezet: A szolgabírók törvényszéken kívüli működése 171 Összegzés 179 Melléklet 181 Források, irodalom 189 Tárgymutató 197 Névmutató (Bírók, bírósegédek, választott bírók) 203