Tizenhat esztendeig várt Jorge Semprun, hogy az idő megérlelje A nagy utazás-t. Várt türelemmel, önfegyelemmel, hogy az emlék és a gondolat, és mindaz, amit közölni akar az emberiséggel, megtisztuljon az esetleges salakjától, tiszta és természetes kapcsolatokba, hajlékony és szigorú rendbe rendeződjön. Négy napig utazik Jorge Semprun, a politikai fogoly, a buchenwaldi koncentrációs tábor felé. Formentor-díjas könyve, A nagy utazás, ennek a négy napnak a története. De csak szerkezetében négy nap a regény időtartalma: Semprun mesterien szerkeszti egybe a négy nap történetével az "utazás" előtti és utáni emlékeit, tulajdonképpen mindazt, amit lényegesnek, közölni valónak érez. A francia kritikák nagy műnek nevezik Semprun könyvét. Valóban, erről az iszonyatos megrázó témáról még soha ilyen modern, ilyen fegyelmezett művet nem írtak