Szerző: Jakab András Dialóg Campus Kiadó, 2007

A kötet sorra megvizsgálja a magyar jogrendszer szerkezetével kapcsolatos legfontosabb kérdésköröket. Ezeket a problémákat szinte minden jogi tankönyvben megemlítik, viszonylag röviden ismertetik, majd továbbhaladnak az „érdemi témák felé. Mindeközben azonban a szerzők rendszerint elmulasztják azt, hogy utánagondoljanak a közhelyszerűen hangoztatott tételek következményeinek. Ez a kötet legfontosabb feladatának ezt tekinti, hogy a jogelméleti álláspontok és a magyar pozitív jog fényében részletesen elemezze ezen témaköröket, s ennek során az esetlegesen felmerülő megoldatlan kérdésekre választ adjon. A kötet által tárgyalt főbb témák a következők: 1. a magyar jogrendszer alapelemei, 2. az érvényesség, a hatály és az alkalmazhatóság fogalmai, 3. a magyar jogforrási hierarchia, 4. a szokásjog, 5. a jogrendszer horizontális tagozódása és 6. a közösségi jog és a tagállami jog viszonya. A munka a magyar jogtudomány jogdogmatikai (fogalmi tisztázó) hagyományának jegyében született. A kötet adatai: Méret: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2007 Terjedelem: 296 oldal Tartalom: Előszó 13 Rövidítések jegyzéke 17 1. Elméleti előfeltevések 21 1.1 Módszertani kiindulópontok 21 1.2 A jogtudomány feladata 23 1.3 Begriffsjurisprudenz és modern jogtudomány 30 1.4 A fejezet tételeinek összegzése 35 2. A magyar jogrendszer alapelemei 37 2.1 Jogi aktusok 37 2.1. 1 Kitérő: a jogállamiság és a normatív aktusok 41 2.1. 2 Szokásjog és jogi aktusok 43 2.2 Jogok és kötelezettségek, jogviszonyok 43 2.2. 1 Kitérő: jogviszony mint jogilag szabályozott társadalmi viszony 45 2.3 Jogrétegek 47 2.3. 1 Módszertani problémák 49 2.3. 2 Összegzés a jogrétegelméletről 51 2.4 Elvek és szabályok 52 2.4. 1 Jogelvek fogalma 52 2.4. 2 Hogyan ismerhetjük fel ill. állapíthatjuk meg a jogelveket? 56 2.4. 3 A jogelvek funkciója 57 2.4. 3.1 Rendszerezési funkció 57 2.4. 3.2 A jogalkalmazás számára adódó gyakorlati szerep 58 2.4. 3.3 Meta-normatív szerep 62 2.4. 3.4 Integrációs funkció 62 2.4. 4 Jogelvek és jogrendszer-strukturálás 63 2.5 A fejezet tételeinek összegzése 64 3. Normatív aktusok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága 65 3.1 Az érvényesség 66 3.1. 1 Jogszabályok érvényessége 66 3.1. 1.1 A jogszabály létezése 67 3.1. 1.2 A jogszabály bizonyos súlyos hibáktól való mentessége 69 3.1. 1.3 Utólagos érvénytelenség (invalidáció) 71 3.1. 2 Jogszabálynak nem minősülő normatív aktusok érvényessége 72 3.2 A hatály 73 3.2. 1 Kitérő: a norma szerkezete 74 3.2. 1.1 A diszpozíció 75 3.2. 1.1. 1 Az implicit diszpozíció 76 3.2. 1.1. 2 Az explicit diszpozíció 76 3.2. 1.1. 3 A kógens és a diszpozitív diszpozíció 77 3.2. 1.2 Miért jobb a kételemű normaszerkezet, mint a háromelemű? 78 3.2. 2 Tényállási és jogkövetkezményi hatály 80 3.2. 3 A személyi hatály 81 3.2. 3.1 A szervi hatály 82 3.2. 4 Az időbeli hatály 82 3.2. 4.1 Az időbeli hatály kezdete 83 3.2. 4.1. 1 A visszaható hatály (ex tunc) 83 3.2. 4.1. 2 Hatály a keletkezés pillanatától (ex nunc) 86 3.2. 4.1. 3 A jövőbeli hatály (pro futuro) 86 3.2. 4.2 Az időbeli hatály vége (hatályvesztés) 86 3.2. 4.2. 1 A továbbhatás 88 3.2. 4.3 Az eljárásjogi értelemben vett időbeli hatály 89 3.2. 4.4 A jogszabálynak nem minősülő normatív aktusok időbeli hatálya 90 3.2. 4.5 A hatályos jogszabályok különféle gyűjteményeiről 90 3.2. 5 A területi hatály 92 3.2. 6 A tárgyi hatály 93 3.2. 7 Konjunktivitás a tényállási hatály esetében 94 3.3 Az alkalmazhatóság 94 3.3. 1 A hatály és az alkalmazhatóság 95 3.3. 1.1 A hatály és az alkalmazhatóság fogalmának különválása 96 3.3. 1.2 A hatály és az alkalmazhatóság fogalmának összefüggései 97 3.3. 2 Az érvényesség és az alkalmazhatóság 99 3.3. 3 Kitérő: normatív aktusok kötelező ereje 102 3.4 Áttekintés az érvényesség, a hatályosság [létezés és tényállási időbeli hatály] és az alkalmazhatóság viszonyáról 104 3.5 A jogforrási hierarchia és az alkalmazási elsődlegesség közti különbség 106 3.5. 1 A derogáció és a jogforrási hierarchia fogalma 106 3.5. 2 Az alkalmazási elsődlegesség természetének bemutatása a közösségi jog és a tagállami jog viszonyának példáján 110 3.6 A fejezet tételeinek összegzése 112 4. A jogforrási hierarchia 115 4.1 Extern és intern normatív aktusok 116 4.2 A magyar jogforrási hierarchia ábrázolva 118 4.3 Az Alkotmány 119 4.3. 1 Formális és materiális értelemben vett alkotmány 120 4.3. 2 Alkotmányellenes alkotmány(módosítás) 124 4.3. 3 Az Alkotmány alkalmazhatósága 125 4.3. 4 Az Alkotmányban található normatív rendelkezések csoportosításai 131 4.3. 5 Az Alkotmány fölötti normák? 132 4.4 Az AB határozatok 133 4.4. 1 A láthatatlan alkotmány 137 4.5 A törvények 138 4.5. 1 A törvény materiális fogalmai 139 4.5. 1.1 A konkrét tartalmi kötöttséget nem előíró törvényfogalom 139 4.5. 1.2 Tartalmi megkötéseket a törvény fogalmába emelő definíciók 141 4.5. 2 A törvényerejű rendeletek 142 4.5. 3 Törvények és rendeletek viszonya 142 4.5. 3.1 A törvények szerepének erősítése 142 4.5. 3.2 A rendeletek szerepének erősítése 144 4.6 A kétharmados törvények 147 4.6. 1 Elméleti (absztrakt) lehetőségek a kétharmados törvények jogforrási hierarchiában elfoglalt helyére 147 4.6. 1.1 A kétharmados törvény „önálló 148 4.6. 1.1. 1. A „teljesen önálló kétharmados törvény 148 4.6. 1.1. 2. A kétharmados törvény „önálló de témakötött 148 4.6. 1.2 A kétharmados törvény „nem önálló 150 4.6. 2 A kétharmados törvények helye a magyar jogforrási hierarchiában 151 4.6. 3 Az Alk. 34. § (2) bek. 155 4.6. 4 Mi kerüljön a kétharmados törvénybe? 155 4.7 A nemzetközi szerződések 158 4.7. 1 A nemzetközi jog és a belső jog viszonya általában 158 4.7. 2 A nemzetközi szerződések helye a magyar jogforrási hierarchiában 163 4.8 A rendeletek 172 4.8. 1 Autonóm és végrehajtási rendeletek 173 4.8. 2 A rendeletek egymás közti hierarchiája 175 4.8. 3 A rendeleti hierarchia „szétágazása 180 4.9 A normatív utasítások 181 4.10 A jegybanki rendeletek 183 4.11 A statisztikai közlemények 185 4.12 A normatív határozatok (Jat. 46–48. §) 186 4.13 A LB jogegységi határozatai 187 4.14 A jogi iránymutatások 190 4.14. 1 Irányelv (Jat. 53. §) 190 4.14. 2 Elvi állásfoglalás (Jat. 54. §) 191 4.14. 3 Miniszteri irányelv (Jat. 55. §) 192 4.14. 4 Miniszteri tájékoztató (Jat. 55. §) 193 4.15 A különleges állapotok normatív aktusai 193 4.16 Egyéb normatív aktusok 195 4.17 A fejezet tételeinek összegzése 196 5. A szokásjog 201 5.1 A bírói szokásjog 201 5.2 Más állami szervek „szokásjoga 203 5.3 Kitérő: a desuetudo 204 5.4 A fejezet tételeinek összegzése 205 6. A jogrendszer horizontális tagozódása 207 6.1 Közjog és magánjog 207 6.1. 1 Az elválasztás értelme a hatályos magyar jogrendben 209 6.1. 1.1 Közjog és magánjog mint jogelméleti fogalmak 210 6.1. 1.1. 1 Érdekelmélet 210 6.1. 1.1. 2 Alárendelési elmélet 210 6.1. 1.1. 3 Alanyelmélet 211 6.1. 1.1. 4 Ügygondnok-elmélet 212 6.1. 1.1. 5 Rendelkezési elmélet 213 6.1. 1.1. 6 Kombinációs elméletek 213 6.1. 1.2 Közjog és magánjog mint pozitívjogi és/vagy jogdogmatikai fogalmak 214 6.1. 2 Az elválasztás indoka 216 6.1. 3 A közjog és magánjog fogalmak további lehetséges jelentései 218 6.1. 4 Mit jelentenek a „közjog és „magánjog kifejezések? 219 6.2 A jogági felosztás 219 6.2. 1 A jogág fogalma 219 6.2. 2 Problémák a jogági felosztás kritériumaival 222 6.3 A fejezet tételeinek összegzése 225 7. A közösségi jog és a tagállami jog viszonya 227 7.1 A közösségi jog alapvető jellemzői 228 7.1. 1 Önálló jogrend 228 7.1. 2 Közvetlen alkalmazhatóság 229 7.1. 3 Elsődlegesség a tagállami jog előtt (szupremácia) 230 7.2 A közösségi jog elemei 231 7.2. 1 A primér közösségi jog 231 7.2. 2 A szekundér közösségi jog 231 7.2. 2.1 A szekundér közösségi jog jogalapjai 231 7.2. 2.2 A szekundér közösségi jog egyes aktusai 232 7.2. 2.2. 1 Rendelet 232 7.2. 2.2. 2 Irányelv (direktíva) 232 7.2. 2.2. 2.1 Az irányelvek átültetésének kikényszerítése 233 7.2. 2.2. 2.2 A kártérítés 234 7.2. 2.2. 3 Döntés 234 7.2. 2.2. 4 Ajánlás és vélemény 235 7.2. 3 A nemzetközi szerződések 235 7.3 A jogalkotás menete az EK-ban 235 7.4 A jogalkotási hatáskörök megosztása az EK és a tagállamok között 236 7.4. 1 A hatáskörmegosztás elméleti problémái 236 7.4. 1.1 A közösségi jogalkotási hatáskör korlátjai általában 236 7.4. 1.2 A közösségi jogalkotási hatáskör korlátjai az egyes jogalapok szerint 237 7.4. 1.2. 1 A közösségi szabadságok 237 7.4. 1.2. 2 A jogközelítés (jogharmonizáció) 238 7.4. 1.2. 2.1 Az alapvető védelmi körülmények 238 7.4. 1.2. 2.2 Tagállami engedetlenség 238 7.4. 1.2. 3 A közös politikák 239 7.4. 2 A jogalkotási hatáskörök megosztása 239 7.4. 3 Az alkalmazási elsődlegesség és a jogalkotási hatáskörök megoszlása: a kollízió fogalma 241 7.5 Az alkalmazási elsődlegességhez kapcsolódó kérdések 243 7.5. 1 Az elsődlegesség határai 243 7.5. 2 A kölcsönös elismerés mint alkalmazási elsődlegesség 244 7.6 A 4/1997. (I. 22. ) AB határozat tévedései 245 7.7 Az EU-csatlakozás kapcsán történt alkotmánymódosításról 247 7.8 A 17/2004. (V. 25. ) AB határozat által felvetett problémákról 250 7.9 A fejezet tételeinek összegzése 252 Összefoglalás 253 The Structure of the Hungarian Legal Order – Summary 257 Die Struktur der ungarischen Rechtsordnung – Zusammenfassung 263 La structure de l’ordre juridique hongrois – Résumé 269 Hivatkozott művek 275