Milyen lehet titokban összecsomagolni, abban a tudatban, hogy talán nincs visszaút? Fél óra alatt bőröndbe dobálni néhány ruhadarabot, pelenkát, karba venni a csecsemőt, és kilépni az ismeretlenbe? Hajóra szállni Bécs felé, és nem nézni vissza? És milyen lehet egyedül maradni, nagymamaként, a gyerekek és az unoka nélkül? Milyen lehet a halálos aggodalom, hogy vajon a fiatalok élnek-e még? 1970-et írunk. Egy fiatal házaspár egy félelmekkel teli világból útra kel a szabadság felé. A szabadságnak azonban ára van: a szerelmesek kénytelenek magára hagyni gyermekük nagymamáját, akit nem avathatnak be terveikbe. Nora Szentiványi regénye a fájdalom természetrajza − a menekülés örökre rányomja a bélyegét azokra, akik elmennek, és azokra is, akik itt maradnak.