Óbuda gyakran kerül szóba a vendéglátással kapcsolatban, számos írás született az óbudai kocsmákról, fogadókról, éttermekről. E munkák azonban kivétel nélkül a 19. századvégi, 20. századi állapotokat vizsgálják - a mai napig a városrész identitásának meghatározó eleme "Krúdy Óbudája". De miből és hogyan született meg ez a jellegzetes, a budai Tabánhoz vagy a bécsi Grinzinghez hasonlítható külvárosi kiskocsmás negyed a 19. század végére? Erre a kérdésre keresi a választ Simon Katalin hiánypótló munkája. A szerző áttekinti az 1848 előtti óbudai vendéglátás minden aspektusát: a szőlőtermelés, borfogyasztás és borforgalmazás kérdéseit, az idegenforgalom kereteit, az általános étel- és italfogyasztási szokásokat stb. Az olvasó arra is választ kap, melyek voltak a korszak ismertebb fogadói, hogyan alakultak az egyes fogadós életutak, milyen társasági élet zajlott, milyen szórakozási lehetőségeket biztosítottak vendégeik számára a kocsmák és fogadók. A szerző nagy mennyiségű, döntő többségében korábban feltáratlan levéltári forrást vonultat fel könyvében, de mindezt teszi oly módon, hogy a munka élvezetes olvasmány marad. A kötet végén szerkesztett térképek segítik a vendégfogadók közötti eligazodást. A könyvet színes tervrajzok, a fogadók kínálta szórakozási formákat és a társasági életet bemutató illusztrációk teszik változatossá. Ha valakinek kedve és ideje engedi, érdemes egy kis felfedező sétát tennie Óbudán Simon Katalin könyve kíséretében.