Miért ír? - kérdezték egy alkalommal Urąula Kovalyktól. Mert hatéves koromban megtanultam írni - válaszolta. És ez ilyen egyszerű. Nők és fér(c)fiak. Kapcsolatok, vonzások és függőségek. Szerelem és gyűlölet, ártatlanság és agresszió. Urąula Kovalyk elbeszéléseinek szereplői olyan emberek, akikkel mi is találkozunk, de nem biztos, hogy meglátjuk a kép mögött a történetet, amit az írónő sziporkázó humorral, iróniával, emellett megértéssel is fogalmaz meg. Annak ellenére, hogy nehéz, néha elviselhetetlen női sorsokat tár elénk. Olyan egyszerű természetességgel, mint ahogy az ember írni tud. Az író ember, vagyis az író nő. Mivelhogy mindehhez a női szem és a női tapasztalat is elengedhetetlen. Mert másféle elemeiből állítja össze a világot, és másféle ruhába öltözteti az embert, akár férfi, akár nő az illető.