Az esemény olyan történés, mely után nem marad minden ugyan- az, mint ami volt - ön- és világértésünk megváltozik. Amennyiben az eseménnyé válás egyúttal megértésesemény is - azaz időbeli, tapasztalatként meghatározható esemény -, úgy nyelvi színrevitel, értelmezés is egyben, amelynek a diszkurzív feltételek mellett a mindenkori nyilvánosság mediális feltételeire kell hagyatkoznia. Az esemény eseményként való megjelenése mindig médiumokhoz, lejegyző, tároló és közvetítőrendszerekhez kapcsolódik. Módszertani-teoretikus szinten azért került előtérbe a "forradalom" toposza, fogalma és jelensége, mert mintegy ez ígéri az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport korábban e sorozatbeli publikációiban kikristályosodó két alapvető komplexumnak a funkcionális közvetítését egymással, éspedig a performativitás (nyelvi esemény) és a temporalitás reflexiójának összekapcsolását. Az interdiszciplináris tudományos gyakorlat itt szisztematikus módon adott magában a kérdésfeltevésben, empirikus szinten is megvalósul irodalmárok és történészek együttműködésében. A kötet szerzői: Bednanics Gábor, Bengi László, Bónus Tibor, Fodor Péter, Gyáni Gábor, Halász Hajnalka, Hansági Ágnes, Kulcsár-Szabó Zoltán, Lénárt András, Lénárt Tamás, Lőrincz Csongor, Mezei Gábor, Molnár Gábor Tamás, Simon Attila, Smid Róbert, Szirák Péter, Tamás Ábel, Török Ervin, Vajda Károly, L. Varga Péter, Vásári Melinda