Kosáryné Réz Lola (Selmecbánya, /szlovákul Banská Štiavnica, város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye/ 1892. december 7. – Budapest, 1984. december 27. ) író, műfordító. Kosáry Domokos történész édesanyja... „A föld ködében cselekménye mintha egy megtestesült misztériumjáték volna a 20. század elejének Felső-Magyarországáról, egy Közép-európai asszonynak az életbe szőtt rémálmairól. A kötetben nyomon követhető a fájdalmas szívű örök anya, a fiáért, a fia jövőjéért a halállal is alkut kötő magyar anya sorsa. Kosáryné Réz Lola parabolájának hősnője a hétköznapok lemoshatatlannak tűnő lelki szennyesét tisztítja napról-napra. Kifejezésre jut benne az elzüllött, lepusztult munkásember erőszakossága, a gyermekhalálok, a falu testi és lelki nyomora, a megaláztatások ostorcsapásai, amelyek egyre nemesebbé teszik az önfeláldozó lélek női kálváriáját... Szépség és tragikum áll itt együtt - mint annyi esetben a Trianon utáni magyar prózairodalomban. A meseszövés szépsége, a hétköznapokba ágyazott képzelőerő drámai kibontása és a versbetétek játszi lírája ellenpontozni képes az első világháború utáni szociális elkeseredettség tragikumát. A kötetben foglaltak az alábbi fejezetcímeken követhetők nyomon: I. A Por, a Füst meg a Pók;II. Péter;III. A tudós asszony;IV. A halás;V. A kocsmárosné;VI. A katona, a diák és a varázsló;VII. Az aggodalomról;VIII. A fiú születésnapja;IX. Péter otthon;X. A kőangyalok;XI. Háborúsdi;XII. Köd;XIII. A vendég;XIV. A hegytetőn; „A Föld Ködében című eme kiadványt a fájdalmas szívű örök anya, a fiáért, a fia jövőjéért a halállal is alkut kötő magyar anya sorsa, az I. világháború utáni szociális elkeseredettség tragikuma iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. Ajánlott még: Ulrik inas. Egy leány a sok közül. A föld ködében. Marinka három udvarlója. A vén diák. Egy hordó bor. Különös ismertetőjele: nincs. Porszem a napsugárban. Por és hamu. Vaskalitka. Asszonybeszéd. Perceg a szú.