Láng Zsolt-nak, az Erdélyben élő, kiváló prózaírónak a Bestiárium Transilvaniae című négykötetes regényfolyamának utolsó darabja „A föld állatai alcímmel 2011-ben jelent meg. A Ceauşescu-diktatúra tragikus-groteszk végnapjai egy kamaszlány történetén keresztül elevenednek meg. Mesterien szerkesztett, finom iróniával és sajátos nyelvi igényességgel megírt regény, amely mindvégig leköti az Olvasó érdeklődését. Részlet a könyvből: ... „Nem lehetett vele beszélni a testről. Következésképp a lélekről sem. Sebét csak a maga éhe, a maga testtáplálta testéhe foglalkoztatta. Ha a test szóba került, nyúlkálás lett belőle, lélek nélküli habzsolás, úgyhogy Bori egy ideje kerülte Sebét. De az elmúlt napokban mégiscsak történt valami, ami megfordította Borit, vissza, Sebe felé. Arra gondolt, nem, nem gondolt, csak úgy rájött, hogy a legjobb, ha odaadja magát neki. Nem fogja eltorlaszolni az útját. Enged neki... Tegnap meghallotta Sebét kint a folyosón az aligazgatóval beszélgetni. A mézes-mázos hang megdöbbentette. A nagy Sebe, aki verhetetlennek tartja magát a matematikától az irodalomig, aki francia tudásával a tantárgyolimpián brillírozik, az utolérhetetlen Sebe Péter a fülét-farkát behúzta. És ha tovább elemzi a döntés hátterét, akkor be kell számolnia arról is, hogy miután az aligazgató elment, és Sebe egyedül maradt a folyosón, azaz csak ő hitte, hogy egyedül van, tehát miután az aligazgató belépett az osztályba, és becsukta maga mögött az ajtót, Sebe kieresztett egy adag levegőt magából, jó nagy adag volt, hosszan... Az ablakmélyedésben álló Bori úgy gondolta, neki ez a Sebe egy életre ellenszenvessé válik. Megcsorbult benne a szerelem, és a csorbaság felől elinduló repedések mentén szilánkjaira hull. De nem! Később épp a csorbaság csinált csodát, a csorbaságból szétfutó repedések oldották fel az anyagban a feszültséget, és kiderült, a repedések a felszínt érintették csupán. Még ma megteszi, ma este, kosarazás után Sebe hazakísérheti, és akkor behúzza a szobájába, és ott m