A boldog életről - A szabad akaratról a címe Szent Ágoston vallásfilozófiai művének, amelyben a szerző anyja így szól: ha jó az, amit bírni akar, akkor boldog, ha azonban rossz dolgot akar birtokolni, még akkor is szerencsétlen, ha tulajdonában van.

Szerintetek az boldog, aki nem birtokolja azt, amit akar? Tagadóan válaszoltak. Hogy is van ez? Mindenki boldog, aki birtokolja azt, amit akar? Erre anyám így szólt: Ha jó az, amit bírni akar, akkor boldog, ha azonban rossz dolgot akar birtokolni, még akkor is szerencsétlen, ha tulajdonában van. Boldogan rámosolyogtam: Anyám, a filozófia fellegvárát hódítottad meg! Mert kétségkívül csupán a szavak hiányoztak hozzá, hogy ugyanúgy fejezd ki magad, mint Tullius. A Hortensius-ban, a filozófia dicséretéről és védelméről írott könyvben ugyanis ezt írja: 'Íme, ezt állítják azok, akik bár nem filozófusok, mégis serények a vitatkozásra: mindenki boldog, aki úgy él, ahogy akar. ' Ez természetesen hamis állítás. Mert valamilyen meg nem engedett dologra vágyni az maga a legnagyobb szerencsétlenség. Kisebb boldogtalanság, ha nem kapod meg azt, amit akarsz, mint ha olyat akarsz megkapni, amit nem szabad. A visszás akarat több rosszat hoz magával, mint amennyi jót a szerencse. E szavak hallatán oly lelkesedés fogta el, hogy csaknem elfeledkeztünk asszonyi voltáról és azt hittük, valamilyen híres férfiú ül közöttünk.